„…a jó könyv mindenkori része a táskánknak és az életünknek”

Június 9-től 13-ig tart a 87. Ünnepi Könyvhét a budapesti Vörösmarty téren. Szegő Jánost, a Magvető Kiadó szerkesztőjét kérdeztük a könyves szakma jövőjéről, kiadója jelenéről és a Könyvhétről.

Az irodalmat és a könyves szakmát meglehetősen mostohán kezeli a magyar kormányzat, a saját kedvezményezett köreit leszámítva. Új hír, hogy a József Attila Kört (JAK) a megszűnés fenyegeti. A mostoha környezet ellenére a Könyvhét még mindig a magyar irodalom, a szerzők és a kiadók legfontosabb eseménye, bár egyre kevesebb kiadónak van módja jelen lenni. Hová vezethet ez a folyamat?

Hogy meddig tart és hol ér véget ez a törésfolyamat, azt nem tudom megjósolni. A JAK krízise mint JAK-tagnak és fiatal irodalmárnak is nyomasztó és elkeserítő: ez a szervezet a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb utánpótlásbázisa. És elképesztő veszteség lenne, ha a mondatot úgy kellene befejezni, hogy volt. Ugyanúgy szerves része az irodalmi kultúrának, az írásbeliség szellemi hálózatának, mint az éppen tizedelésre (ki)készített folyóiratok. Remélem, még sokáig a Vörösmarty térre mehetünk ünnepelni a Könyvhetet, és nem teszik teljesen parkoló pályára a kortárs magyar irodalmat. 

Világunk változásának következménye az is, hogy a könyvesboltok többsége ma a ruhás boltokkal, cipőüzletekkel és elektrotechnikai boltokkal versenyez a vásárlókért a plázákban. Hogy látod, milyen jövője van ilyen körülmények közt az irodalomnak, a kiadóknak? Mi felé kellene elindulni?

Az állami-kormányzati pénzosztás és a plázák boltsora: mintha e két szélső pont közé lenne beszorítva az irodalom. A könyv termék volta evidencia, az hogy az emberek több irányból is találkozhatnak az új könyvekkel, nem baj. Nagyobb baj, hogy például a könyvtárak intézménye mennyire elkorhadt és anakronisztikus lett. Elindulni nem kell; folyamatosan úton van az író, a szöveg és az olvasó is. Az olvasás értéke és éthosza biztosan megmarad. Magam pár hónapja, hogy az e-olvasómra vettem egy szép tokot, érzéki örömmel, taktilis boldogsággal tudom használni a kindle-t, olvasni a zsúfolt villamoson. A szépirodalom evolúciós titkáról most nem értekeznék, ha megtenném, minden bizonnyal az lenne, hogy a mindenséggel mérve magát nem köt olyan kompromisszumokat, amelyekkel alámosná saját tekintélyét és méltóságát.

A Magvető Kiadó élére 2015 áprilisában nevezték ki Nyáry Krisztiánt. Most, jó egy év elteltével már kívülről is jól láthatóan mutatkoznak meg a változások, ami főként a kommunikációt illeti. Miben látod ennek a változásnak a lényegét belülről?

Morcsányi Géza nyugdíjba menetelének napján érkezett Nyáry Krisztián és Dávid Anna is, kiadónk, hála Annának, új ritmust kapott, Krisztián pedig új követőket szerzett a közösségi média terében. Idén új logónk és dizájnunk lett. És újabb új kollégák is érkeztek: Schmal Alexa lett szerkesztőkollégánk, Pintér József pedig a művészeti vezető. Új köntöst találtunk egy verseskötet-sorozatnak, ez lett az Idő-mérték. Lett magvetős határidőnaplónk és noteszünk is. Ezekkel részben újragondolva is erősítjük azt, hogy a Magvető brandben van. Hogy a jó könyv mindenkori része a táskánknak és az életünknek.

Milyen programmal készültök a könyvhétre, melyik könyvre érdemes figyelni a kínálatból?

Megpróbálok egyetlen hosszabb mondatban mindegyik könyvheti könyvről mondani valamit: Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója utazás a betegség és a létezés mélyére, döbbenetes ebben a közegben olvasni az EP-mondatokat; Tóth Krisztina új verseiben (Világadapter) az idő terében néz körbe a szubjektum arra, mi van és mi volt; Győrffy Ákos érzékeny A hegyi füzete meditatív naplózás; Bán Zsófia Turul és dínó című esszékötete a vizuális emlékezet különböző retorikai vízjeleit tárja fel; Bencsik Orsolya a Vajdaságból érkezve ír szét egy lányregényt (Több élet); Darvasi László új regénye a Taligás egy fantasztikus tizennyolcadik századi utazás a képzelet és a szorongás fogatján; Závada Pál katartikus regénye (Egy piaci nap) az 1946-os magyarországi pogromok lélektani mélyére néz és tükörképében mindenkori magunkat látjuk; Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című elbeszélésciklusa egy falu hiedelemvilágát és tabuit éppen a pletykák hálójában mutatja meg; Oravecz Imre Ondrok gödrét pedig újra kiadjuk, a nagy regényfolyam (A rög gyermekei) első kötete egy családregény kezdete.