Irodalmi Szemle 2017/3 – Bábeli ámulat

Pénzes Tímea

 

Fényfogócska

 

csemetéim reggel a fejükbe veszik,

hogy a cumisüveg fogantyúja helyett

inkább a felkelő nap

ablakon behulló sugarait

fogják meg,

hiszen enni bármikor lehet,

de a fényt fogni csak alkalomadtán.

 

este ismét fénycsíkokra vadásznak,

a holdfény nyomába erednek,

s mikor azt nem sikerül elkapni,

világító gömbjük

falra vetülő csillagjait próbálják

megkaparintani.

 

addig-addig nyitogatják és csukogatják

parányi öklüket,

míg le nem dönti őket lábukról

és el nem nyeli őket

egy csupa fény álom

 

 

Ölelgetősdi

 

Ajna agyonölelgetné Konit,

mikor rátör a túlcsorduló szerethetnék,

és ha Koni engedné, ám Konit sokkal jobban érdekli

egy gyorsan gördülő kocsikerék.

 

megrémül attól is, hogy kaparás,

csípés vagy harapás lesz a jussa,

Ajna bármivé fajulható ölelése elől

inkább menekülőre fogja.

 

hanyatt-homlok szedi a lábát

a játékok közé a sarokba,

de Ajna szertelen szeretete előtt

nincs a lakásnak egyetlen biztos zuga.

 

 

Ikerbeszéd

 

fennhangon mondják a magukét

nem győzik megosztani egymással

a csöppnyi lényükben gyűlő,

világraszóló tapasztalatokat.

minket is bevonnak a párbeszédbe,

a mosolygó megfigyelőket,

de bőven beérjük azzal,

hogy ők értik és közben jókat kacagnak.

 

 

Harapáskarkötő

 

hajba kapni nem tudnak,

mert Konit nem áldotta meg

dús hajjal az ég

csak ő tépi könyörtelenül Ajna üstökét

 

foga is neki van több

karkötőt készít vele Ajnának

Ajna karján apró, de mély

fognyomok sorjáznak

 

csillapodik a fájdalom,

ha Koni nagyot harap?

nem tudni, de Ajna szájából

fájdalmas kiáltás fakad

 

alig halványul az első

már készül is a következő,

egyre hosszabb karján

a vörösen izzó harapáskarkötő.

 

 

Kadlót Nikolett interjújának a címével ajánljuk az idei harmadik Irodalmi Szemlét: a beszélgetésben a szerző az Ikertükör című kortárs világirodalmi antológia szerkesztőit, Szabó T. Annát és Lackfi Jánost kérdezi. A lap Géczi János remek verseivel indít, ezt Kötter Tamás hamarosan megjelenő, Ikea, vasárnap című regényének részlete követi. Ugyancsak regényrészlettel jelentkezik Bogyó Noémi (Vakfoltok). Prózát olvashatunk továbbá Debreceni Boglárkától és Gyurász Mariannától, verseket Háy Jánostól, Pénzes Tímeától és Zalán Tibortól. Aki az elmélet felől remélne józanodást a bábeli zsongásból, annak minden bizonnyal a segítségére lesz Tóth Krisztina Kitti érdekfeszítő írása, amely Virginia Woolf A Világítótorony című regényét vizsgálja, studírozza egy egészen sajátos szempontból (a tanulmány címe: Mrs. Ramsay művészete mint performansz Virginia Woolf A világítótorony című regényében). Az állandóságot kedvelőknek megnyugtatásként természetesen itt vannak Szászi Zoltán Fél-vidéki levelei. De akik a kritika felkavaró hullámain szeretnek lovagolni, azok Koós István, Kosztrabszky Réka, Lesi Zoltán és Soóky László remek szövegeiben sem fognak csalódni. A lapszámot Jozef Suchoža munkái illusztrálják. Kellemes ocsúdást!

Tartalom itt.