Jelenetek a Komenský utcából

Fotó: Pixabay.com

 

Már a vak csávó is járt itt, morog egy karcos hang, miután fölnéz a szemeteskukából.

A szemeteskuka az utca végében van. Hosszú utca, kétoldalt panelházak. Bejáratonként tucatnyi lakás. A lakásokban emberek élnek. Emberek és más emlősök, főleg kutyák. Néhol aranyhörcsögök is, kis ketrecekben. A lépcsőházakban fakó muskátlik és poros levelű zöld kúszónövények. Flóra és fauna.

Tutira járt itt, mondja egy másik hang.

Egy atlétatrikó és egy zsírfoltos katonai kabát, ők beszélgetnek.

Vasárnap van. Valahol rádió szól. Kihallatszik az utcára. „Csapadékmentes, napos délután várható, estére megélénkülhet az északkeleti szél.” Vagy tévé? Lehet, hogy tévé. Az ablakok résnyire nyitva. Levesek rotyognak lábasokban. Rántott szelet, olajszag. Vagy löncshús. Babkonzerv kiflivel. Állkapcsok egyenletes mozgása. Egyes elméletek szerint evés közben legalább harmincszor kell megrágni a szájba vett falatot, mert így a gyomor könnyebben megemészti a táplálékot, ráadásul – ezt állítják – a rágástempó helyes betartásával hetente átlagosan 1-1,5 kilót lehet fogyni.

Itt járt a vak csávó, mondja megint a karcos hang. Mankóit a szemeteskukának támasztja, belehajol a konténerbe, keresgél. Néha kivesz valamit, beleharap. Nevezzük evésnek. Vagy kiemel egy palackot, megrázza, belekortyol, először éppen csak megízleli, aztán behunyja a szemét, és úgy kortyol egy nagyot. Sóhajt, böffent. Ő nem hallott a fenti elméletekről.

Későn jöttünk, mondja.

Későn, bólogat a katonai kabát.

Mindent kiettek innen, mondja a karcos hang.

Ja, bólogat a katonai kabát.

Középkorú nő megy el mellettük, nyomában parfümillat: bergamott, menta, vérnarancs. Talán misén volt. Talán a szeretőjénél. Talán csak sétált egyet. Kezében kis csomag, papírtálcán három sütemény, letakarva. A szellő fellebbenti a szalvétát, megremegteti a sárga krémet.

Éles, sikongató hangok. Macskák üzekednek a pincében? A helyi lap szerint elszaporodtak a kóbor macskák a városban, s bár veszettségjárvány egyelőre nem fenyeget, a rendőrkapitány szerint nem árt résen lenni.

Odafönt kinyílik egy balkonajtó. Hangos nevetés, affektáló szinkronpárbeszédek: úgynevezett szituációs komédia. Mégiscsak tévé lesz az, nem rádió.

Menjünk, mondja a karcos hang.

A katonai kabát köhög.

Elindulnak. Mankók csattogása a kövön. Keresnek egy másik utcát, ahol még nem előzték meg őket a többiek, ahol még nem matatott fürge ujjaival a vak csávó.

Delet harangoznak.