A szlovákiai magyar kultúrát támogató alapok összehasonlítása: a Bethlen Gábor Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap

A szlovákiai magyar kisebbség kultúráját Szlovákia és Magyarország is támogatja saját rendszerein keresztül, szlovák részről elsősorban a kormányhivatal, pontosabban a nemzeti kisebbségekért felelős kisebbségi kormánybiztos hivatala által menedzselt kisebbségi kulturális pályázat helyére lépő Kisebbségi Kulturális Alapon (a továbbiakban KKA), magyar részről pedig Bethlen Gábor Alapon (a továbbiakban BGA) keresztül. Emellett a kisebbségi kultúra további támogatási módjai is léteznek, de csupán a két említett alap rendelkezik országos lefedettséggel és kiterjedéssel.

Helyzetéből fakadóan a BGA a határon túli magyaroknak kíván támogatást nyújtani, míg a KKA a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeknek. A közös halmaz a szlovákiai magyarok és szervezeteik köre. Semmi nem zárja ki, hogy egy szlovákiai magyarokat képviselő szervezet akár mindkét országból, mindkét rendszeren keresztül támogatást kapjon, amely helyzet szintén külön elemzést érdemelne, de ebben az írásban kizárólag a két támogatási alap céljait, kereteit, döntéshozási mechanizmusát és pályázati rendszerét tekintjük át.

A KKA esetében egyelőre a törvényi szabályozást ismerjük, gyakorlati tapasztalatunk nem lehet, hiszen az elemzés megírásakor még nem jelentek meg az alap pályázati kiírásai sem. A KKA egyes szervei azonban már megkezdték működésüket, konkrét tervek láttak napvilágot, de hasznosak lehetnek a kisebbségi kulturális pályázatok során szerzett tapasztalatok is, amikor a szlovákiai magyar kisebbség kultúrájának szlovákiai támogatásáról beszélünk.

 

I. Célok, feladatok

I.1. A BGA-t a magyarországi 2010. évi CLXXXII. törvény hozta létre. A törvény szerint az elkülönített állami pénzalap célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.

I.2. A KKA-t a szlovákiai 138/2017 sz. törvény hozta létre. A törvény szerint a közjogi intézményt a nemzeti kisebbségek identitásának és kulturális értékeinek megőrzésére, kifejezésére, védelmére és fejlesztésére, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogtudatosságának növelésére, a szlovák nemzetiségű és a nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek közötti interkulturális párbeszéd és megértés biztosítására hozták létre.

I.3. A BGA célkitűzései között nem szerepel nevesítve ugyan az identitás megőrzése, de a szülőföldön való boldogulás gyakorlatilag hasonló tartalommal bír. A BGA többletcélként fogalmazza meg a szlovákiai magyarok anyaországgal, azaz Magyarországgal való és egymás közötti kapcsolatát, míg a KKA a többségi nemzethez tartozókkal, azaz a szlovák nemzetiségűekkel folytatott interkulturális párbeszédre, illetve megértésére is hangsúlyt helyez.

 

II. Az alap felépítése, a döntéshozók

II.1. A BGA esetében a törvény kizárólag az alap irányításáról rendelkezik, nincs szó felügyelőbizottságról vagy igazgatótanácsról.

A BGA döntéshozó testülete egy négytagú bizottság, mely többek között meghatározza a pályázati keretek között nyújtott összeget, döntést hoz a kollégium döntés-előkészítő javaslatai alapján, illetve támogatási döntést hoz a pályázatok után fennmaradt támogatásrész felhasználásáról. Emellett kinevezi és felmenti a kollégium elnökét és tagjait, amely kollégium előkészíti többek között a támogatási elveket figyelembe vevő pályázati stratégiával, a pályázatok elbírálásával, a támogatás nyújtásával kapcsolatos bizottsági döntéseket.

A bizottság négy tagja: a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A gyakorlatban a miniszter, pontosabban esetünkben a miniszterelnök-helyettes és az államtitkár mellett helyettes államtitkár és kormánybiztos került a bizottsági tagok közé.

A törvény szerint a kollégium a tevékenységét a MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet) elvi iránymutatásai és a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzi, de hozzáteszi, hogy munkája során a kollégium nem utasítható a MÁÉRT, illetve az alap kezelő szerve részéről. Mivel azonban a kollégiumi tagokat a bizottság nevezi ki, nehezen képzelhető el, hogy azok ne bírnák a kormány bizalmát. A szlovákiai viszonyok kapcsán az is megjegyzendő, hogy a MÁÉRT-re a szlovákiai pártok közül egyedül a Magyar Közösség Pártja kap meghívót, a Híd és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nem.

II.2. A KKA-ról szóló törvény részletezi az alap egyes szerveinek feladatait, így az alap igazgatójáét, a szakmai tanácsokét, a koordinációs tanácsokét, az igazgatótanácsét, illetve a felügyelőbizottságét.

A KKA vezetését az alap igazgatója látja el, akit pályáztatást követően neveznek ki, a pályázatokat azonban a szakmai tanácsok bírálják el. Az alap igazgatója csak akkor bírálhatja felül a szakmai tanács döntését, amennyiben a támogatás folyósításának törvényi akadálya van.

A Szlovákiában élő tizenhárom nemzetiség három szakmai tanácsot hozhat létre: a sajtó és könyvkiadási, a művészeti, illetve a közművelődési és tudományos tanácsot, emellett működik egy tizennegyedik szakmai tanács, amely az interkulturális párbeszéddel foglalkozik. Minden kisebbség dönthet úgy, hogy csak egy szakmai tanácsot hoz létre – a gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel a lehetőséggel a kisebb lélekszámú nemzetiségek éltek. Az egyes szakmai tanácsok öt tagjából hármat a kisebbségi kulturális szervezetek választanak, kettőt pedig az alap igazgatója nevez ki.

II.3. Néhány szót ejtsünk az esetleges politikai nyomásgyakorlásról is!

II.3.1. Magyarországon elsősorban a kormányzati akarattól függ, hogy ki kap támogatást határon túli kultúra címén. A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyes magyarok lakta régiókban nyújtott támogatás szétosztásakor a magyar kormány az általa kiválasztott politikai erőkkel konzultálja meg a támogatás szétosztását, felvetve ezzel az átpolitizáltság kérdését, sőt, a rejtett pártfinanszírozás gyanúját is.

II.3.2. Szlovákiában a depolitizáltság iránti igény végigkísérte az alap megszületését, ennek megfelelően nem kinevezés, hanem pályázat útján választják ki az alap igazgatóját, de ami még fontosabb, a lényegi döntéseket hozó szakmai tanácsokban a civil szervezetek jelöltjei többségben vannak az alap igazgatójának jelöltjeivel szemben is.

 

III. Pénzosztás módja, pályázati rendszer

III.1. A pályázati kiírások közül többet (regionális és központi pályázatok) kifejezetten a szlovákiai – a BGA szóhasználatában felvidéki – szervezetek számára írtak ki, míg más pályázatok (ifjúsági, illetve a vállalkozók számára kiírt pályázatok) esetében nem volt területi megkötöttség, de ezeken is részt vettek szlovákiai szervezetek, vállalkozások. A vállalkozások támogatása nem feltétlenül tartozik a kultúra körébe, de mivel a BGA céljai között szerepel többek között a határon túli magyarok anyagi gyarapodása is, ezért mégsem megy szembe az alap létrehozásának céljával.

Mivel a területileg nem kötött pályázatok és az egyedi kérelem alapján nyújtott támogatások esetében nem jelezték külön, mely országban található az adott szervezet vagy vállalkozás, és az alap honlapján sem található áttekintő táblázat, illetve újságírói kérdésre sem szolgáltattak erre irányuló információt a BGA-nál, ezért csak olyan pdf-ekben közölt határozatokból lehet kibányászni az adatokat, amelyek egy részében még a számítógépes keresőfunkció sem működik. Teljességre tehát nem törekedhetünk a rendelkezésekre álló információk alapján. Az esetleges tévedéseknek szintén fennáll a veszélye, ha valaki összefoglalót készít, még akkor is, ha a legnagyobb körültekintéssel jár el az anyag feldolgozása során.

A BGA-n belül több pályázat is fut, ezek egy részét évi rendszerességgel kiírják, de menet közben újak is megjelennek az aktuális kormányzati akaratnak megfelelően. A pályázat benyújtása elektronikus formában történik a NIR (Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer) segítségével, amely elérhető a nir.bgazrt.hu oldalon vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról (bgazrt.hu).

A BGA esetében azonban nem a pályáztatás a jellemző forma, hanem az egyedi kérelmeken keresztül nyújtott támogatás, ez azonban komoly átláthatósági aggályokat kelthet. Több elméleti és gyakorlati kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban: létezik-e erre a célra rendelt űrlap, kinek kell címezni a kérelmet, milyen mellékleteket kell hozzá benyújtani, kell-e költségvetést készíteni a kérelemhez,  milyen célokat tűztek ki a támogatások elosztása előtt, milyen szempontok alapján döntenek az egyedi kérelmekről. Újságírói kérdésként megfogalmazva ezekre sem érkeztek válaszok a BGA-tól.

Az egyedi kérelmek kapcsán arról sincs információnk, hogy határidőhöz lenne kötve a benyújtásuk. Az elbírált kérelmek kisebb csoportokban kerülnek a határozatokba, ezért feltehetőleg az összegyűlt kérelmeket bizonyos időszakonként értékelik, és folyamatosan terjesztik a döntéshozó bizottság elé.

III.2. A KKA még nem írt ki pályázatokat, de az alap igazgatója elmondása alapján már körvonalazódni látszik, ez miként fog működni. Korábban több kritika érte a nemzeti kisebbségekért felelős kisebbségi kormánybiztos hivatala által menedzselt kisebbségi kulturális pályázat kapcsán a kifizetések elhúzódását. Ennek oka elsősorban abban volt keresendő, hogy amíg a kormányhivatal keretein belül folytatták le a pályázatok lebonyolítását, a pályázók és pályázatok ellenőrzése rengeteg adminisztrációs teherrel járt. Ezek egy részétől az önálló közjogi intézménnyé váló KKA meg fog tudni szabadulni, és a korábbi tapasztalatok alapján gondot fordítanak az időbeli ütemezésre.

Molnár Norbert, az alap igazgatója egy interjújában arról beszélt, hogy a pályázati kiírások hullámokban fognak megjelenni, ennek oka, hogy folyamatosan értékelni tudják őket, mivel a benyújtástól számított hatvan napon belül döntésnek kell születnie a pályázatról. A törvény szerint a KKA-nak december 31-ig kell kiírnia az első pályázatot. Az első évben a kormányhivatali pályázati kiírást fogják alapul venni, de 2019-re már egy más pályázati struktúrában gondolkodnak. 2018 második felében meg fogják hirdetni a következő év pályázati kiírásait. Az igazgató szerint erre azért van szükség, hogy ne károsodjanak azok a szervezetek, amelyek az év elejétől végzik tevékenységüket.

A BGA-val szemben a KKA-n belül nincs helye egyedi kérelmek alapján kiosztott támogatásoknak.

A pályázatokat korábban az elektronikus támogatási rendszeren keresztül kellett benyújtani (Elektronický dotačný systém), de az igazgató elmondása szerint ezen is módosítani fognak. Feltehetőleg a Művészetet Támogató Alap (FPU) megfelelően átalakított pályáztatási regisztrációs rendszerét fogják használni.

 

IV. Keretösszeg

IV.1. A Bethlen Gábor Alap honlapján található bemutatkozás szerint a pénzeszközök kezelését a 2011 áprilisában létrehozott nonprofit gazdasági társaság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi.

Az alábbi táblázatban a Szlovákiába érkező támogatásokat gyűjtöttük össze. A fentebb ismertetett okok miatt könnyen lehet, hogy az alább közölt adatok nem a pontosak, de a tendenciák így is világosan kiolvashatóak belőlük. Az árfolyamokat az adott év átlagos árfolyamával számoltuk át.

 

Pályázat Egyedi kérelem Összesen
2011 190 000 000 HUF (680 491 EUR) 313 000 000 (1 121 020 EUR) 503 000 000 HUF (1 801 511 EUR)
2012 111 700 000 HUF (385 944 EUR) 454 900 000 (1 571 764 EUR) 566 600 000 HUF (1 957 708 EUR)
2013 113 800 000 HUF (383 268 EUR) 478 243 000 HUF (1 610 680 EUR) 592 043 000 HUF (1 993 948 EUR)
2014 107 700 000 HUF (348 928 EUR) 390 050 000 HUF (1 263 688 EUR) 498 200 000 HUF (1 612 616 EUR)
2015 136 900 000 HUF (441 755 EUR) 998 550 000 HUF (3 222 168 EUR) 1 135 450 000 HUF (3 663 923 EUR)
2016 280 825 106 HUF (901 641 EUR) 8 234 985 800 HUF (26 439 947 EUR) 8 515 810 906 HUF (27 341 588)

 

A BGA-n keresztül egyre több pénz érkezik Szlovákiába oktatási és kulturális támogatás címén. A pályázatokon szétosztott támogatások összege 2011 után némileg csökkent, 2015 és 2016 között viszont megduplázódott. Még szembetűnőbb a növekedés az egyedi kérelmek alapján szétosztott összegek esetében. 2014 és 2015 között a 2,5-szeresére nőtt az így szétosztott támogatás, és az így megemelt összeg is több mint 8-szorosára nőtt 2016-ra.

Ezzel együtt a pályázatok, illetve az egyedi kérelmek alapján szétosztott pénz aránya is jócskán eltolódott. Míg 2011 és 2014 között az egyedi kérelmek alapján szétosztott összeg a 1,5–4-szerese volt a megpályáztatott pénznek, 2015-ben ez az arány már több mint 7-szeres, 2016-ban pedig majd 30-szoros lett.

A végösszegeket tekintve 2011 és 2014 között 1,6–2 millió euró körüli összeg érkezett Magyarországról oktatási és kulturális támogatás címén, ami nagyságrendileg megegyezett a szlovákiai támogatás mértékével, 2015-ben azonban már 3,6 millióra, 2016-ban pedig egészen 27,3 millió euróra nőtt az összeg, ami majd 12-szerese a szlovákiai magyar kultúrára költhető pályázati összegnek.

IV.2. Szlovákiában a kisebbségi kultúrára 2016-ban 3 879 250, 2017-ben pedig 4,5 millió eurót fordítottak, amiből 2016-ban 1 955 296, 2017-ben pedig 2 268 000 eurót a magyar pályázók között osztottak szét. A KKA-ban 2018-tól 8 millió euróról fognak dönteni a szakmai tanácsok, amiből 4,1 millió euró jut a magyar szervezetek támogatására.

 

V. Ellenőrzés

V.1. A törvény szerint a BGA-ból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti feladatokat az alap kezelő szerveként a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el.

A nyilvánosság számára csak azok az adatok hozzáférhetők, hogy a BGA támogatta-e a beérkezett pályázatokat, illetve egyedi kérelmeket, és ha igen, mekkora összeggel.

V.2. A KKA-ról szóló törvény alapján az alap egyik feladata, hogy ellenőrizze a támogatott szervezetekkel kötött szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését és érvényesítse a követeléseit. Az alap jogosult ellenőrizni a támogatott szervezetnek nyújtott pénzeszközök felhasználását és a szerződésben foglaltak betartását.

Az alap ellenőrző szerve a felügyelőbizottság, amely többek között ellenőrzi az alap hatékony és eredményes gazdálkodását, az alap forrásainak hatékony elosztását, a pénzeszközök felhasználását és az alap vagyonának kezelését.

A támogatott kisebbségi kulturális pályázatok teljesen átláthatóak a nyilvánosság számára: elérhetőek maguk a pályázatok, illetve a költségvetésük is. Valószínűleg ebben nem történik változás a KKA-nál sem.

 

VI. Összefoglalás

VI.1. A BGA tipikusan a kormányzati akaratot végrehajtó alap, amely személyi kérdésekben sem különül el a kormánytól, a kormányzat meghosszabbított karjaként fogható fel. A politikai befolyásoltság ebből következően elvi szinten sincs kizárva, és ez tükröződik vissza a gyakorlatban is. Az alap működése, például az ellenőrzés folyamata nincs kellőképpen részletezve, a döntéshozatala nem elég átlátható, különösen aggályosak az egyedi kérelmeken alapuló támogatások, amelyek az alap által kezelt összeg döntő hányadát teszik ki.

VI.2. A KKA függetlenségét biztosítja, hogy vezetőjét pályázati úton választják ki, és fontos elv, hogy a nemzeti kisebbségek is részt vehetnek a döntéshozatalban a szakmai tanácsokon keresztül. A támogatási források elosztása átlátható módon valósul meg, a döntéshozás során nem történik egyeztetés egyetlen politikai szereplővel sem.

 

 

A tanulmány megjelenését a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (“Nemzeti kisebbségek kultúrája 2017” program) támogatta

Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky – program Kultúra národnostných menšín 2017