Az Óperencián túl

Az Ünnepi Könyvhét mindig egy kicsit meseszerűvé varázsolja a Vörösmarty teret, az emberek megmámorosodnak a friss könyvek illatától, elönti őket a nosztalgikus hangulat, és könnyebben engednek az olyan típusú kísértésnek, mint például, hogy az e-bookra letölthető verziók helyett valami kézzelfoghatót helyezzenek a könyvespolcaikra. A 89. Ünnepi Könyvhéten és a 19. Gyermekkönyvnapokon most azonban valóban egy mesébe, az Óperencián túlra képzelhettük magunkat, hiszen a gyerekirodalom a korábbiakhoz képest is nagyobb figyelmet kapott. A gyermekkönyv-bemutatók mellett Dragomán György részvételével egy kerekasztal-beszélgetés keretei közt szó esett a diszlexiáról is, míg a legkisebbek szórakoztatására Rubik-kocka bemutatót és a Csimota Kiadónak köszönhetően a régi vásárok képmutogatóinak hagyományára emlékeztető, japán eredetű papírszínházi előadást is szerveztek. Vasárnap a Kolibri Kiadó támogatásával a Tündérboszorkány című regény szerzője, Bosnyák Viktória ötödik alkalommal itt avatta fel a gyermekek által „lebuktatott” és a díjra felterjesztett tündérkönyvtárosokat, akik könyvtárosként szolgálják a magyar nyelvű kultúra ügyét határon innen és túl. A gyerekek olykor egészen speciális módon dedikálhatták kedvenc könyveiket: a Kolibri Kiadónál egyszerre „körmölt és rajzolt” M. Kácsor Zoltán és Kecskés Judit, a Sárkánytörvény szerzője és illusztrátora, s kígyózott a sor az idei könyvheti megnyitóbeszédet mondó, a Rumini könyvsorozat által híressé vált Berg Judit standjánál is.

 

 

A gyermekirodalom mellett a történelmi tárgyú művek is nagy hangsúlyt kaptak a színpadi bemutatók, beszélgetések között. Szombat délelőtt a Deé Nagy Anikó által írt Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony című monográfiáról beszélgettek a nagyszínpadon. A rendelkezésünkre álló korabeli források által kevésbé emlegetett asszony Rhédei Zsigmond özvegye volt, példaértékű életet élt, és a történelemformáló nagyasszonyok között említhető. A legendás szépségű, tragikus sorsú asszony, Wesselényi Kata özvegyen egy nemesi udvar irányítójává vált. Értett a kertészkedéshez és a gyógynövényekhez, alapos ismeretekkel rendelkezett a gyógyítás terén is. Folyamatosan mecénáskodott, mind az egyházat, mind a művészetet illetően. Szenvedélyes könyvgyűjtőként és könyvmentőként férje halála után gondoskodott arról is, hogy kettejük közös hagyatéka a Marosvásárhelyi Református Kollégiumhoz kerüljön.

 

 

A nagy történelmi tragédiák, történelmi események is helyet kaptak a könyvheti programban, ahol a száz éve véget ért I. világháború és az 1956 eseményeihez kötődő művek emelkedtek ki. A Magyar Tudományos Akadémia által évente meghirdetett Lendület program keretei közt a trianoni eseményekkel foglalkozó kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs moderálta a Mikó Zsuzsanna, Zeidler Miklós, Schmidt Anikó és L. Balogh Béni közt lefolyó beszélgetést, a Trianon arcairól. A szakirodalmi összefoglaló munkák mellett a személyes nézőpontú, szépirodalmi szövegek is helyet kaptak, Szabó Illéssel Szénszünet című regényéről Kőrössi P. József beszélgetett. A regényben Kertész Imre Sorstalanságához hasonlóan egy gyermeki nézőponton keresztül elevenedik meg a történelmi trauma, mintegy feltárul 1956 „másik arca”. A történetben két eltérő társadalmi háttérrel és családi környezettel rendelkező fiú csavarog az ötvenes évek Budapestjén: A forradalom veszélyének, tétjének súlyát a gyermekek nem érzékelik, életüket alapvetően is átitatja az erőszak, az intolerancia, a törvényen kívüli tettek sora.

 

 

A bölcsésztudományok társadalmi hasznosíthatósága az anyagi támogatások odaítélésében döntő kívülállók köreiben az elmúlt időszakban egyre nagyobb tétű vitává vált, a könyvhéten azonban erre is érkeztek kézzelfogható válaszok a különböző jellegű rendezvényeken. Cecelia Ahern, az Utóirat, Szeretlek című sikerkönyve okán kibontakozott beszélgetés felől vált egyértelművé, hogy az irodalmi művek milyen jelentős segítséget nyújthatnak nagy életválságok idején. Ahern, akinek a könyvhétre megjelent Lantmadár című regénye magyar fordításban, több olvasói levél kapcsán is megemlítette, hogy azok tanúsága szerint rajongói különböző traumák feloldását, bátor döntések meghozását köszönhetik könyveinek. A traumakezelés mellett a helytelen módon tabusított társadalmi problémák feloldásához is hozzásegíthetnek bizonyos művek. Vasárnap délelőtt Mészöly Ágnes és Molnár T. Eszter írónővel a krimi műfaja kapcsán Benedek Anna irodalmár beszélgetett. A női nézőpont a rendezvény keretei között szintén előtérbe került, az ezt követő eseményen pedig az új résztvevők a jogiról áttértek az erkölcsi bűnök taglalására, egy, a társadalmi normákat sértő szituációra: Popovics László beszélgetett Gelsei Bernadettel A hűtlen, a megcsalt és a szerető – A szerelmi háromszög pszichológiája című könyv kapcsán. Amellett, hogy szóba került, hogyan lehet egy ilyen helyzetbe belekerülni, miként sérülnek benne a felek, s hogy lehet ezt a szituációt feldolgozni vagy elkerülni, a könyv megvásárlásával kapcsolatban is szembesülhettünk a téma tabu jellegével: rendszerint a kötetet online rendelik, becsomagoltatják és a munkahelyre vitetik ki az olvasók.

 

 

A fantasztikus irodalom, a meseszerű történetek felől a felnőttek érdeklődését is különbözőképpen célozta meg a rendezvénysorozat. Amellett, hogy a minőségi lektűr kategóriájában számtalan happy endet ígérő romantikus történet is szerepelt a könyvheti standok kínálata között, a dedikáló kortárs magyar szerzők is továbbvitték ezt a vonalat. A borongós meseszerű szerelmi történeteiről ismert Grecsó Krisztián standja előtt kígyózott a sor, Papp-Zakor Ilkának a könyvhétre jelent meg az Utolsó Állatkert című novelláskötete, amely szorosan kapcsolódik a mágikus realizmus hagyományához, a Jelenkornál pedig Térey János Káli Holtak című regényét szignálta, melynek főhőse egy zombiapokalipszis forgatása révén keveredik különös kalandokba. A mesékről, hiedelmekről szóló szakirodalommal is találkozhattunk. Szombat délelőtt Hoppál Mihálynak Kis magyar rádió néprajz című kötetéről a szerzővel Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója beszélgetett. A magyar népi hiedelemvilág sárkányai és a szerelmi jóslások mellett szóba került a szerző szakdolgozati témáját is képező (zempléni) népi gyógyítás is, illetve a hagyományőrzés, hagyományápolás lehetőségei (étkezés és ünnepek) a kisebbségben, emigrációban élőkre vonatkozóan.

 

 

A rendhagyó rendezvények sem maradhattak el a könyvhétről, a gasztronómia, valamint a zene világa „csodaszerű” elegyet képezett az irodalommal. A Könyvsommelier – könyvajánló beszélgetésre több alkalommal is lehetősége nyílt a résztvevőknek: a könyvheti standoknál az érdeklődőknek könyvet és borokat ajánlottak a szakemberek, melyekbe helyben bele is lehetett kóstolni, míg a szombati beszélgetés során kiderült az is, hogy az Aegon Művészeti Díjra jelölt kötetek mellé milyen nedűk illenek. A szombat és a vasárnap estét is egy-egy különleges koncert zárta. A Dés család tagjai zenéltek Grecsó Krisztián anekdotái és történetei mellé, valamint a rendezvénysorozat záróeseményeként a slammereké lett a színpad, Závada Péter, Simon Márton, Kemény Zsófi, Ratkóczi Huba, Boros Levente produkcióját láthatták jelenlévők.

 

 

A programszervezők természetesen a líra műfajáról sem feledkeztek meg: A nagyszínpadon vasárnap Ferencz Győzőt a Ma reggel eltűnt a világ című verseskötetéről a Széchenyi-díjas Margócsy István irodalomtörténész, kritikus kérdezte. A negyven év alatt született versekből készült válogatás új műveket is tartalmaz, s amellett, hogy egy borongós, depresszív világszemléletet képvisel, nem nélkülözi a humoros hangvételt, ironizálást sem. A könyvhéten dedikáló költők közül Bödecs László Az árvíz helye című új kötete – amelyhez Térey János írt ajánlást – volt talán a leginkább alkalomhoz illő: a heti csapadékmennyiség tekintetében mindenképp.

 

 

Talán a közeledő Szent Iván-éj is hozzájárult ahhoz, hogy az időjárás rendesen meglett „boszorkányozva”: de a fülledt meleg és a jégeső sem űzte el tartósan a könyvszerető embereket a térről. A csodaszerű, szkepticizmusűző események sem maradtak el a rendezvényről: A Könyvmolyképző Kiadónál csütörtök délután, a szakadó esőben kígyózó, tízen- és huszonévesekből álló sor volt a leghosszabb, amit az idei könyvhéten dedikálásoknál láttam: a gyermekkönyvek mellett az ifjúsági irodalom, illetve ezzel szorosan összefüggve a fantasy irodalom piaca is egyre szélesebb rétegekhez jut el. A könyvszerető tinédzserek láttán nem árt, ha szívünkre tesszük a kezünket, és töredelmesen valljuk és reméljük Berg Judittal együtt: ma, amikor a szépirodalom maradt az egyetlen tere a helyes emlékezésnek, s egyben ez az egyetlen lehetősége is annak, hogy nyitott, érdeklődő gondolkozó embereket „neveljünk”, a digitalizált világ hatásaiból eredő félelmeink mellett mindennek fényében talán lehet okunk bizakodásra.

(1987, Tapolca)
Az ELTE-n végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának irodalomtörténésze. A népi hiedelemvilág 19. századi irodalmi vonatkozásait kutatja. Rendszeresen ír kritikákat kortárs irodalmi művekről és filmekről.

Steinmacher Kornélia Nóra

(1987, Tapolca) Az ELTE-n végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának irodalomtörténésze. A népi hiedelemvilág 19. századi irodalmi vonatkozásait kutatja. Rendszeresen ír kritikákat kortárs irodalmi művekről és filmekről.