Újra a démonok között

A Démonok között franchise tovább növekszik, immár egy ötödik epizóddal. Míg a Marveltől szuperhősök köré építkező filmeket kapunk, addig ennél a sorozatnál a démonoké lesz a „főszerep”. Aki már ismeri a Démonok között filmeket, az tudhatja, hogy a két vezető történet mellett már az Annabelle baba is megkapta a maga filmjeit (kettőt). Most pedig a második filmben felbukkanó démoni lény (vagyis az apáca formát öltő entitás/inhumánus lény: Valak) kerül a középpontba. Időrendi sorrendben ez a film játszódik legkorábban, az ötvenes években. Bár a széria azt hirdeti, hogy igaz történetek alapján készültek, ez valójában inkább csak a fő filmekre érvényes, a spin-off epizódok, ahogy jelen filmünk is sokkal rugalmasabban és/vagy elrugaszkodottabban kezelik a realitást. Az apácát egy viszonylag ismeretlen rendező, Colin Hardy készítette, tőle eddig csak egyetlen filmet láthattunk: The Hallow címmel jelent meg 2015-ben. A forgatókönyvet a franchise indítójának és felügyelőjének James Wannak, illetve Gary Daubermannek köszönhetjük.

 

Ingrid Bisu

 

Már Az apáca reklámkampánya is érdekesen indult. Miután beindult a reklámgépezet, a trailerek mellett megjelentek azok a szpotok, amelyeket a sok panasz miatt (jump scare) a youtube végül letörölt a rendszeréről. A film ennek ellenére és ezzel együtt fókuszba került nem csak a rajongóknál.

 

Bonnie Aarons, Taissa Farmiga

 

Történetünk azzal indít, hogy egy romániai kolostorban két apáca egy ereklyét akar megszerezni, ám a sötétben valami rájuk támad, az idősebbik kiadja a végső utasítást: fiatalabb társa tudja, hogy mit kell tennie (a démon testet akar magának), így a nővér elmenekül, majd felakasztja magát. Ezt követően megismerkedünk a film három szereplőjével: Burke atyával (tekintsünk el most a magyar nyelv kiejtésének köszönhető poénjától), akit Demián Birch alakít, Irene nővérrel (őt a Démonok közt főszereplőjének húga, Taissa Farmiga játssza), és Franchie-vel (Jonas Bloquet). Ezt követően megkezdődik a nyomozás a különleges és megmagyarázhatatlan események után.

 

Taissa Farmiga

 

A régi, klasszikus horrorfilmek egyik „alapvető” helyszíne a ködös temető volt. Az ilyen helyeknél az egyik nélkülözhetetlen horrorfilmes lépés az, hogy az egyes karakterek random jelleggel nekiindulnak megvizsgálni a furcsa jelenségeket: még akkor is, ha tudják, hogy valami szörnyű dolog/lény van odakint. Tipikus. Másik furcsaság, amelytől Az apáca sem tud ellépni, az az, hogy ha a démonok és más lények radikálisan reagálnak a kereszt látványára, akkor miért tudnak ilyen helyeken (temető és kolostor) mozogni? Vagy a kereszt csak akkor működik, ha valaki a kezében tartja? Fontos kérdés, amelyre ezúttal sem fogunk választ kapni. Ennél az epizódnál viszont érdemes pár szót ejtenünk egy különleges részletről: a sírokból kivezető kis csengőkről. A 19. század előtt az orvostudomány még nem állt olyan szinten, hogy száz százalékosan meg tudják állapítani a halált, így sok esetben megtörtént az, hogy embereket élve temettek el, ez pedig fokozottan érvényes volt különböző járványok kitörésének idején. A csengővel felszerelt koporsót 1868-ban szabadalmaztatta Franz Vester, ám találmánya nem igazán terjedt el széles körben. Az apácában láthatunk ilyen „szerkezeteket”, amelyet a film igen okosan fel is használ, amikor Burke atyát a démon élve eltemeti egy koporsóban. Irene nővérnek kell a társát megtalálnia, és ebben segít neki a csengőszó (ennél a jelenetnél láthatunk egy kikacsintást az Ördögűző című filmre is).

 

Jonas Bloquet

 

A filmbe egy másik legendás elemet is beemeltek: a tükröket mint átjárókat egy másik világból. Ez a motívum legalább kétszer kerül előtérbe, elsőként akkor, amikor Irene nővér a kolostor kápolnájában látja meg Valakot, aki aztán szét is zúzza a tükröt (természetesen egy jump scare-t követően). Második alkalommal pedig akkor, amikor Franchie a faluba visszatérve beül a kocsmába és megtudja, hogy az egyik férfinek öngyilkos lett a lánya, ekkor pedig az a szokás, hogy a tükröket letakarják, hogy az illető szelleme ne tudjon azon keresztül visszatérni. A tükrökről persze számtalan egyéb mítosz, legenda és babona is ismeretes, ugyanakkor más horrorfilmekben is felhasználják: a vámpíroknak például nincs tükörképük, vagy éppen a Tükrök című horrort említhetnénk meg ugyanitt, ahol a szellemlények a tükrökön keresztül hatolnak be a világunkba.

 

Demián Bichir

 

De ki is az a démoni lény, aki filmünk egyik főszereplője? Kicsoda vagy micsoda Valak? A Lemegeton Avagy Salamon Kis Kulcsai című kötetben ezt olvashatjuk: „A hatvankettedik szellem Volac, Valak vagy Valu. Hatalmas és nagy elnök, gyerekként jelenik meg angyalszárnyakkal, egy kétfejű sárkányon lovagol. Feladata az, hogy igaz válaszokat adjon rejtett kincseket illetően és elmesélje, hol lehetnek a kígyók. Ez elviszi az ördögűzőhöz mindenfajta erő vagy erőfeszítés nélkül. A szellemek 38 légiójának parancsol.” (75.). A Démonok között két főszereplője pedig ezt mondja: „Te vagy Valak! A tisztátalan, a káromló, a kígyók hercege!” Ahogy azt láthatjuk, a két szöveget összehasonlítva a leírások eléggé eltérőek, talán az egyetlen kapcsolódási pontot a kígyók megjelentetése adja. Bár a kígyók mint démoni lények a Démonok között filmben nem jelennek meg, ám Az apácában többször is vászonra kerülnek, egy esetben pedig Valak ezzel a lénnyel fertőzi meg az egyik áldozatát. Fun fact: az igazi Lorraine Warrent (akiről a Démonok között egyik főszereplőjét mintázták) az állítása szerint a hetvenes években egy démoni lény kísértette, amely fekete és fehér ruházatban, csuklyát viselve jelent meg előtte. A filmkészítők innét vették az ihletet, hogy ezt a lényt egy apácának ábrázolják a filmjükben. És valljuk be, hogy ez a húzásuk egy újabb jól sikerült karaktert hozott életre a horrorfilmek világában.

 

Bonnie Aarons, Demián Bichir

 

Összegzésül: milyen film is Az apáca? Mint horrorfilm elég gyorsan megteremti az atmoszférát: távoli (falusi) vidék, elzárt kolostor, ködös erdő és temető, amellyel mintha a korai (Universal és Hammer) horrorok helyszínét kívánták volna megidézni, és ez remekül működik. A készítők azt nyilatkozták, hogy a történetet részben ezek a filmek, részben pedig A rózsa neve (Umberto Eco) története ihlette. A jump scarek eléggé kiszámíthatóak (rövid időn belül akár 3-4 is követi egymást), bár van egy-két eset, amikor még a legedzettebbek is megugorhatnak. Az apáca démon jelenléte azonban túlhasználtnak hathat, ugyanis sokkal gyakrabban bukkan fel, mint az indokolt volna, ezzel pedig a horror faktor kevésbé lesz érvényes. Ezek mellett a készítők még néhány vicces szituációt és párbeszédet is beemelnek (Burke: „Krisztus vére”, Franchie: „Szent szar”, Burke: „A legszentebb”), amelyek jól tudnak működni. A színészi alakítások rendben vannak, azonban semmi kiemelkedőt nem fogunk kapni, ráadásul a karakterek összetettsége sem éri el a korábbi epizódok szintjét. Mégis van a filmnek egy olyan aspektusa, amely működhetett volna sokkal „durvábban”. Azt kell, hogy mondjam, hogy a történet sajnos faék egyszerűségű (elég gyorsan belevágnak az eseményekbe – rövid a fő események felvezetése), ezen túl igazából az egész sorozat mitológiáját sem mélyíti kellően. Az érződik ezen a filmen, hogy a készítők a korábbi „kísérletezgetés” (vagy valami hasonló) helyett sokkal inkább biztonsági játékot játszottak. Míg a korábbi részeknél érezhető volt, hogy a filmek ütemezése és a tematika határainak relatív tágítása is a céljuk. Ezt sajnos most nem kaptuk meg, és ennél azért egy kicsit többet vár az, aki a Démonok között sorozat rajongója. Mindezek mellett van egy másik része is a filmnek, amely sokkal inkább a rajongóknak szól: ezek pedig a belső utalások, rájátszások: és ezek sokkal jobban működnek, mint például a Marvel filmjeinél: Az apáca fináléja összecseng az első Démonok között filmmel, az Annabelle 2-ben láthatjuk cameózni Valakot, stb. Ezekre érdemes lesz odafigyelni a későbbiek során is.

 

Fotók: New Line Cinema

A film adatlapja a Mafabon

 

(1987, Komárom)
Irodalom és filmkritikus, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán végezte doktori tanulmányait. Komáromban él.

N. Juhász Tamás

(1987, Komárom) Irodalom és filmkritikus, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán végezte doktori tanulmányait. Komáromban él.