Fekete reneszánsz Atlantában

Martin Luther King Jr szülőhelyén egy új fekete reneszánsznak lehet tanúja a világ művészetkedvelő része, adja hírül a The Guardian Patrice Worthy helyszíni riportjában.

Nemrég még Radcliffe Bailey festő- és szobrászművész, valamint Fahamu Pecou képzőművész neve volt ismert az atlantai képzőművészek közül, napjainkra azonban sokkal szélesebbé vált a meghatározó művészek köre. Michael Render (aka Killer Mike) rapper és aktivista a High Museum of Art, az amerikai Dél egyik legfontosabb intézményének munkatársa a városi kultúrát a művészet és a szórakoztatás konvergenciájaként írja le, ahol nagy szerepet kap a hip-hop és a polgári jogi mozgalmak öröksége. „A művészek és a szórakoztatóiparban dolgozók ugyanúgy egymásra hangolódtak, mint a New York-i Studio 54-ben az 1980-as években” – állítja a rapper.

2016-ban Pecou-t megbízták, hogy a King Memorial állomáson Sweet Auburnban fessen egy falfestményt. A Rise Above című kép egy repülő fekete embert ábrázol: a felülkerekedés afro-amerikai hagyományának a művész általi értelmezése. „Atlanta varázslatos – mondja Pecou. – Jövőképpel rendelkező fekete emberként nem élhetsz itt úgy, hogy ne folytasd a fekete emberek ősi örökségét, akik nagyszerű dolgokat tettek.” Ez az örökség pedig erőteljesen érezhető az atlantai művészeti színtéren, a művészek és a galériatulajdonosok aktívan népszerűsítik a fekete történelmet és kultúrát.

Sok fekete művész szerint a fekete galériatulajdonosoknak nagyban hozzájárultak a sikereikhez. A helyi művészek vállalkozó szelleme keltette fel a High Museum of Art figyelmét. A múzeum modern és kortárs művészeti kurátora, Michael Rooks szeretné az intézményen belül is megmutatni ezt a virágzó művészeti életet, miközben a látogatók sokszínűségét is növeli. „Azért vetettem fel az együttműködést, mert tudom, hogy így át lehet hidalni az intézmény és a közösség közötti távolságot, véleményem szerint a művészek a frontvonalon állnak – mondja Rooks. – A célom az, hogy a múzeum gyűjteménye tükrözze a közösséget.”

De nem minden művész jut el a galériákba vagy a múzeumokba. Ha a fiatal tehetségek nem rendelkeznek nekik kialakított terekkel, könnyen elhagyják a pályát. „Szerettük volna lehetőséget adni az embereknek az utcákról – mondja Miya Bailey a City of Ink tetováló szalon és művészeti galéria társalapítója. – Ezért munkahelyeket hoztunk létre, s valójában az életüket mentettük meg.” A közelmúltban Bailey a túlnyomórészt feketék lakta Castleberry Hill környéken elindított egy közösségi művészeti központot a Peters Street Stationt, remélve, hogy a fiatal tehetségeknek alkalmuk lesz itt fejlődni.

A teljes cikk itt olvasható.