Végső búcsút vettek Tandori Dezsőtől Budapesten

Március 5-én, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben vettek végső búcsút családtagjai, pályatársai és  tisztelői a 80 éves korában elhunyt  Kossuth- és József Attila-díjas írótól és költőtől, Tandori  Dezsőtől.

A gyászszertartáson többek között Fried István irodalomtörténész beszélt a ránk hagyott életműről, Tandori szabad nyelvéről, és a költő kultikussá nőtt figurájáról. Hozzátette: Tandori Dezső esetében a választott életformából nőtt ki az irodalmi megszólalás, és az irodalmi megszólalást áthatotta az alkotó élete. Műveiben a nyelvet „tandorizmusok” tagolták hagyományos és nem hagyományos, felismerhető és alig felismerhető versformává.

Fekete Péter kulturális államtitkár beszédében szintén lerótta tiszteletét a költőóriás előtt. Kiemelte, hogy Tandori korunk egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legfelkészültebb és legérdekesebb magyar költője volt, továbbá hangsúlyozta, hogy milyen ritka is az, amikor valaki megítélésében ekkora egyetértésre jussanak az olvasók, művészek, írók és közéleti szereplők alkotói irányzatoktól, politikai elkötelezettségektől függetlenül.

Tandori Dezső hamvait a sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra, közel Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc és Faludy György sírhelyéhez. A sírnál Tandori Dezső Szpéró gesztenyefája című versét Hegedűs D. Géza szavalta, a temetésen több mint százan vettek részt.