dunszt.sk

kultmag

Franz Kafka eddig ismeretlen művei kerülhetnek nyilvánosságra

Évtizedes kafkai pert követően nyilvánosságra kerülhetnek Franz Kafka eddig sosem látott, publikálatlan művei. A Prágában született, németül beszélő zsidó származású író hagyatékát ugyanis nem csak az Izraeli Nemzeti Könyvtár perelte jelenlegi tulajdonosaitól, de a német állam is igényt formált rá. A zürichi bíróság kimondta, hogy a svájci városban, banki széfekben tárolt hagyatékot a könyvtárba kell szállítani. Izrael legfelsőbb bírósága már a könyvtárnak ítélt egy kéziratgyűjteményt, a mostani ítélet pedig gyakorlatilag az összes kéziratra vonatkozik, amiről a könyvtárnak tudomása van.

Noha egyelőre nem tudható, milyen eddig ismeretlen szövegeket tartalmaznak a kéziratok, a szakértők feltételezése szerint azonban legnagyobb műveinek az eredeti befejezései is köztük lehetnek. „A legabszurdabb, hogy a per középpontjában egy olyan hagyaték állt, amelynek pontos tartalmáról senki nem tudott semmit. Szerencsére, erre a kérdésre rövidesen megkapjuk a választ”, mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója. Ő írta a Kafka utolsó pere című könyvet is, amely a hagyaték körüli jogi hercehurca krónikája.

Kafkát az abszurd irodalom mestereként tartják számon sötét humorával; neve mára egybefonódott a bürokrácia visszásságainak felmutatásával, művei központjában ugyanis a tehetetlen, magányos kisember áll, aki tehetetlen a rendszer útvesztőjével szemben. A huszadik század irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja halála után vált igazán ismertté. Életében csak néhány novellája és rövidebb műve jelent meg, amelyek nem keltettek túl nagy visszhangot, kéziratainak jelentős részét pedig még életében elégette.

Halála negyvenéves korában, 1924-ben következett be. Végrendeletében barátjára és szerkesztőjére, Max Brodra hagyta kéziratait, akinek az író végakarata szerint ezeket olvasatlanul el kellett volna égetnie. Brod azonban nem így tett, és a birtokában levő kéziratok döntő többségét publikálta – ezek között voltak A per, A kastély és az Amerika című regények, amelyek elhozták neki a posztumusz világhírt.

Brod viszont nem publikálta az író teljes örökségét; a kéziratok 1968-as halála után Esther Hoffe, a titkárnője birtokába kerültek, akinek a szerkesztő végrendelete szerint ezeket egy tudományos intézetnek kellett volna átadnia. Ő azonban elzárva tartotta a kéziratokat, és csak időnként adott el belőle néhányat. A per kézirata egymillió fontért kelt el a londoni Sotheby´s akuciósháznál, és került egy német levéltárba.

Hoffe 2008-as halála után két lányára, Evára és Ruth-ra hagyta az iratokat, akik saját örökségükként kezelték ezeket. Azóta ők is elhunytak, jelenleg pedig Ruth lányai küzdenek a gyűjtemény maradékáért. Ennek elperelését Jeshayah Etgar, az ügyvédjük szégyenletes rablásként jellemezte, az Izraeli Nemzeti Könyvtár azonban közös zsidó kulturális örökségként tekint rájuk. A könyvtár vezetője, David Blumberg azt nyilatkozta, hogy intézménye készen áll az iratok befogadására és kezelésére, melyek így hamarosan az egész világ számára megismerhetőek lesznek.

Forrás: The Guardian