dunszt.sk

kultmag

Ady hagyatéka górcső alatt

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Az én testamentumom” címmel kétnapos emlékkonferenciát tart Ady Endre halálának századik évfordulója alkalmából. A május 21.-22. között zajló konferencia három szekcióra osztódik, emellett egy kerekasztal-beszélgetés is kapcsolódik hozzá.

Az első tematikai blokk Ady közgyűjteményekben található hagyatéka köré építkezik: megpróbálják körüljárni tárgyi, képzőművészeti, kéziratos, audiovizuális emlékeit, számba veszik azok jelenlegi közgyűjteménybeli bemutatását, kutatásokban játszott szerepüket. Többek között szó esik Léda Ady-dobozának tartalmáról, Révész Béla Ady-kéziratainak sorsáról, Nagyváradon és Debrecenben őrzött Ady-emlékekről, Ady leveleinek útjáról. A szekcióba esik egy kutárori villám-tárlatvezetés is a Föltámadás szomorúsága című kamarakiállításban. Itt kerül sor a kerekasztal-beszélgetésre is, melyen az életmű kritikai kiadásának problémáit vizsgálják.


Fotó: Czimbal Gyula/MTI

A második szekció Ady életének színtereiről szól a század eleji Magyarországon. Kultúrtörténeti szempontból mutatják be a költő ma emléklakásként működő budapesti otthonát, illetve Ady és Csinszka „képgyűjteményét”. Saly Noémi „Ady budapesti kávéházai” címmel tart előadást, de szó lesz például Ady feminizmusáról is Mészáros Zsolt (PIM) „Jönnek az asszonyok” című előadásán.

A harmadik blokkban Ady korabeli, hazai és határon túli fogadtatásához, valamint az Ady-kultuszhoz kötődő előadásokon vehetnek részt az érdeklődők: többek közt Ady horvát recepcióiról, a költő és Lesznai Anna közti barátságról, vagy éppen Kassák Lajos Ady-képéről hallhatnak. Veres András Ady és Kosztolányi történetéhez fűz szempontokat, Gintli Tibor „Nekem beszédes költő-példák némák” című előadásában az Ady-líra néhány sajátszerű vonását járja körül.

A konferencia programjainak részletes leírása itt található.