Elhunyt Térey János költő

Hétfőn hajnalban tragikusan fiatalon elhunyt Térey János (1970-2019) magyar író, költő, műfordító, drámaíró. A hírt a Litera adta közzé, az Index információi szerint hirtelen fellépő egészségügyi probléma következtében vesztette életét.

Térey János Debrecenben született 1970. szeptember 14-én. Elő verseskötete 1991-ben jelent meg, Szétszóratás címmel. Verseit rendszeresen közölte az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Legjelentősebb művei a Nibelung-lakópark című drámatetralógia és a Paulus verses regény. Összesen nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg, utolsó publikált műve a Káli holtak című színházregény volt, 2018-ban. Munkásságát számos díjjal jutalmazták: a Déry Tibor-díj, a József Attila-díj, az AEGON-díj csupán néhány a több mint kéttucatnyi kitüntetés közül. Az állam 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2010-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal tüntette ki.

Térey János:
„Csipkefa bimbója”

A nevemet sokáig nem szerettem.
Az apámé, nagyapámé, dédapámé, ükapámé.
Sorminta, unalmas.
Sokalltam azt a már-már fizikai szenvedést,
Amelyet a Csipkefa bimbója
Kihajlott az útra kezdetű dal okozott,
Mert ugye: Arra ment Jánoska,
Szakajt egyet róla.

Voltak, akik nyerítettek ezen.
Utólag meg is értem.
Mások a helyemben kifejezetten
Élvezték volna saját keresztnevük emlegetését,
Ráadásul ennyire pozitív kontextusban,
Mint a bimbószakajtás.
Mit törik föl vele jóleső magányomat.
Semmi közöm hozzá.

Mit sejtettem én,
Hogy olyan valódi tortúra vár rám,
Mint a János bácsi a csatában,
És bár csúfondáros szövege
Egyetlen ponton sem kínál
Lehetőséget az azonosulásra
(Sem a fűszállal, sem a kukacokkal nincs dolgom),
Mégiscsak kíméletlenül vetik majd be ellenem
Leleményes osztálytársaim;
És azt is ki kell majd bírni.

(alfoldonline.hu)

Térey Jánosról korábban itt írtunk.