dunszt.sk

kultmag

Boszorkányok ott is éltek, ahol nem volt boszorkányüldözés

De ki volt a boszorkány ott, ahol a boszorkányvádakkal kapcsolatos bűnbakképzésnek nem volt jelentősége? Lehetett pozitív szerepkörük is? Mi a különbség ebből a szempontból a latin és bizánci keresztény területek között? Hogyan járul ez hozzá a jelenkori kelet-közép-európai vallási viszonyok megértéséhez? Az MTA BTK „Kelet–Nyugat” Vallásetnológiai Kutatócsoport ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ, egyik kulcstémájuk a boszorkányság volt.

Pócs Éva csapata egy 2 millió eurós támogatással járó ERC-pályázatot nyert el, mely lehetővé tette a hatalmas területet és időintervallumot felölelő kutatást. A kutatócsoport vizsgálódásának tárgya a latin és bizánci kereszténység kulturális és vallási kapcsolódásai voltak a Kárpát-medence határterületein, román, bolgár, szerb, szlovén, valamint vegyes nemzetiségű falvakban és kegyhelyeken, a késő ókortól napjainkig.

2018-ban zárult le a projekt, mely az MTA BTK Néprajztudományi Intézet és a PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék támogatásával valósult meg. Mindez számokban: 700 terepen töltött nap, 1087 hangfájl, 20 000 oldal szövegfájl, 13 875 fénykép, 187 publikáció, 36 kötet, számos nemzetközi konferencia, amelyeken 4 világrész 22 országának kutatói vettek részt. Több MTA-adatbázist is sikerült létrehozniuk és bővíteniük, többek között a legnagyobb európai néphitarchívumot.

Mint Pócs Éva elmondta az mta.hu-nak adott interjújában, a kutatást több minden is egyedülállóvá tette: „Egyrészről az interdiszciplinaritás, a különböző nézőpontú, más-más módszerekkel dolgozó antropológusok, történészek és folklórkutatók együttműködése, egy-egy központi kutatási téma több idősíkban, több módszerrel és nézőpontból történő közös vizsgálata. Másrészről az, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a hagyományos néphitet nem a kereszténység mellett továbbélő archaikus, pogány örökségként, hanem sokkal inkább egy közös szinkretikus vallásos világkép és vallási normatív rendszer részeként fogtuk fel.”