dunszt.sk

kultmag

Monet tavirózsa-sorozatának rejtett darabjára bukkantak

Claude Monet tavirózsa-sorozatának darabjait világszerte keresik és áhítják a múzeumok, galériák és magángyűjtők. Egy holland múzeum azonban úgy birtokolt egyet, hogy nem is tudott róla.

A hágai Gemeentemuseum szakértői a híres festménysorozat egy ezelőtt ismeretlen változatát fedezték fel Monet egy későbbi, kevésbé ismert, lilaakácot ábrázoló festménye alá rejtve. A múzeum múlt hónapban tett szert az elképesztő felfedezésre, miután szakértői valami szokatlant fedeztek fel a festmény frissen tisztított felületén, és megbíztak egy restaurátort a vászon röntgenvizsgálatával.

„Sok-sok aprócska átfestett részt találtunk, amelyek a festmény kis sérüléseit takarták” – mesélte a múzeum gyűjteményvezetője, Doede Hardeman. Ezek a javítások olyan törött üveg által okozott károkat rejtettek, amelynek néhány szilánkja beágyazódott a kép feszítőkeretébe. Hardeman kollégája, Ruth Hoppe restaurátor röntgensugarakkal vizsgálta át a festményt, hogy pontosabb képet kaphasson a sérülésekről, ekkor fedezte fel az akácvirágok alatt rejtőző tündérrózsákat.

Wisteria

Monet saját kertje által ihletett alkotásainak kiállítása előtt Hoppe az év nagy részében a múzeum kurátoraival és emellett olyan intézmények szakértőivel dolgozott együtt a festmények tanulmányozásán, mint a new york-i Museum of Modern Art vagy a svájci Beyeler Alapítvány. A Wisteria (Akácok, 1917-20) annak a hét munkának csoportjába tartozik (egy diptichonnal együtt), amit Monet azért alkotott, hogy a híres, monumentális vízililiom-festményei fölötti fríz fölött legyenek kiállítva. A szóban forgó tavirózsás képeket 1918-ban, a fegyverletétel utáni napon a francia nemzetnek ajánlotta fel, a háborúra emlékeztetőleg.

Hoppe májusban tette a lélegzetelállító felfedezést, miután hónapok keserves munkájával eltávolította a festményről a lakkot, amely a II. világháború után került rá. Az új felfedezés megváltoztathatja a módot, ahogyan jelenleg értjük a művészt, és alátámasztja a feltételezést, miszerint Monet Giverny-beli stúdiója hajszál híján kerülte el a megsemmisülést a háború alatt.

Wisteria rámájában felfedezett üvegszilánkok ama feltételezésnek igazságtartalmát sugallják, amely szerint Monet más munkáiban esett kárt (beleértve a MoMa gyűjteményében kiállított Tavirózsák című triptichont) az okozhatta, mikor a stúdió üvegteteje összetört a környékbeli harcok alatt. Egy restaurátor 1959-es beszámolója is említi a MoMa-beli alkotások sérüléseit, amelyek a Gemeentemuseum Wisteria-ja mellett voltak tárolva Giverny-ben.

A rejtett kép

„Olyan érzés, mintha a történelem egy új, kisebb szeletét írnánk” – monjda Hardeman. A felfedezés „hihetetlen” történelmi értéket ad az alkotáshoz, teszi hozzá, és hitelt ad annak az elméletnek, hogy a holland múzeum Wisteriája lehet az akácos sorozat első darabja, egy kapocs az ismertebb vízililiomos festmények és a későbbi, kevésbé ismert lilaakácos alkotások között. A szakértők gyanítják, hogy Monet, akire nem volt jellemző a vásznak „újrahasznosítása”, az akácos kép kompozíciójának korai kísérleteként festette át ezt a késői vízililiomos képet.

Manapság Monet vízililiom-sorozata a leghíresebb munkái közé tartozik, ám ez évtizedekig nem volt így. Amikor 1927-ben, röviddel a művész halála után a párizsi  Musée de l’Orangerie-ben leleplezték a háború emlékműveként, az impresszionizmus ódivatúnak tűnt. A sorozat iránti érdeklődés az 50-es években éledt újjá, amikor a múzeumok újra kezdték értékelni a munkákat, és bizonyos amerikai alkotók, köztük Mark Rothko és Ellswoth Kelly inspirációjukként jelölték meg őket. Az új felfedezés talán segít majd a lilaakác-sorozatnak is elérni a Tavirózsák hírnevét.

A holland múzeum festményét máris a kiállítás fénypontjaként ítélik meg. Folyamatosan megtekinthető volt 1961-től, mikor megszerezték Ernst Beyeler svájci műkereskedőtől.

Wisteria és a vele kapcsolatos új kutatások lesznek a Monet: The Garden Paintings  (A kerti festmények) című kiállítás központi darabja, amely október 12-én nyílik meg és 2020. február 2-ig lesz látogatható a Gemeentemuseumban, amelyet nemsokára Kunstmuseum Den Haag-gá neveznek majd át.

A cikk angol nyelvű forrása itt érhető el. A kiemelt fotón Ruth Hoppe restaurátor látható munka közben. A képek a Gemeentemuseum tulajdonai.