dunszt.sk

kultmag

Bloomsday 2019, avagy az Ulysses ünnepe

Kicsoda Virág Lipót? Mi közünk nekünk, magyaroknak James Joyce-hoz, s a mára már irodalmi klasszikussá emelkedett, 1922-es megjelenésekor hatalmas botrányt kavaró regényéhez, az Ulysseshez? Pontosan mit is, és miért ünneplünk június tizenhatodikán? Ha körüljárjuk a Bloomsday fogalmát, nem csupán ezekre a kérdésekre kapunk választ.

1904. június 16-ának évfordulóját világszerte, Magyarországon 1994-től ünneplik Joyce rajongói: ezen a napon játszódik a kiadástól függően akár 1000 oldal terjedelmet is elérő regény. Joyce dátumválasztása sem véletlen, hiszen ezen a napon randevúzott először élettársával, későbbi feleségével, Nora Barnacle-vel. Az egyesek által a modernista törekvések csúcspontjaként megjelölt regény főszereplőjének, Leopold Bloomnak egyetlen napját meséli el. A mű felfogható Odüsszeia-allegóriaként is, 18 fejezete hol lazább, hol szorosabb összefüggésbe hozható az eposz epizódjaival. Fejezeteit Joyce mintha saját szórakoztatására írta volna mind-mind más stílusban: van, amelyiket dráma formátumban írta meg; van amelyhez újságcikkszerű alcímeket adott; egy másikban az angol irodalom nyelvi fejlődését vezeti végig  a középkori emlékek nyelvezetétől a modernig; van, amelyben a katekizmus kérdezz-felelek elveit követi; s a híres utolsó fejezet Bloom feleségének, Mollynak csaknem hatvan oldalt felölelő, nagyrészt írásjelek, nagybetűk és bekezdések nélküli gondolatfolyama. Odüsszeusztól, a mitikus hőstől eltérően a hétköznapi ember, Bloom hétköznapi barangolását követhetjük végig Dublin kocsmái és életének más színterei között.

James Joyce Bloom-rajza

Joyce rájött arra, hogy gondolataink nem tűpontosan megszerkesztett, időrendükben lineáris mondatokként sorjáznak fejünkben, s ebben különböznek a hagyományos epika mesélői módszereitől: erre rádöbbenve alkotta meg a string of consciousness, avagy a tudatfolyam-technikát, melyet az Ulyssesben is alkalmaz (de felhasználta például Virginia Woolf és a modern regényirodalom számos más képviselője is). Lényege a szabad asszociációk, szójátékok, visszautalások végtelen hömpölygése – a regény valóban olyan módon megírva, ahogyan gondolkodunk. Ennek okán a nyelv esztétikája csaknem nagyobb szerepet kap a regényben, mint maga a cselekmény.

A Bloomsday ünneplése Dublinból indult, ahol a művet kedvelő irodalmárok Bloom útját rekonstruálva végigjárták a regény helyszíneit. Ez a „kocsmatúra” manapság csupán egy  programpontja az irodalmi ünnep köré szervezett fesztiválnak, mely Dublinban idén június 10-16 között zajlik, színes és változatos programpontokkal.

Fotó: Tóth Attila

Magyarországon Szombathelyen vehet részt a Bloomsday ünneplésén az érdeklődő közönség: Leopold Bloom, vagyis Virág Lipót édesapja, Virág Rudolf a regény szerint Szombathelyről származik, onnan vándorolt ki Dublinba. Joyce  korábbi írásában, az 1914-ben kiadott Dublini emberek c. novelláskötetének egy elbeszélésében is szerepel egy magyar, Villona nevű szerelpő. Ezeket a magyar utalásokat valószínűleg trieszti tartózkodása ihlette – 1905-től tíz évig élt családjával az akkor Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó városban. A szombathelyi ünnepségek június 14-től 16-ig tartanak majd. Ír filmnap, ír táncok bemutatása és oktatása, Ulysses-maraton, Joyce verseinek és dalainak előadása hárfán, ír ízek és italok köré összpontosuló gasztorfesztivál, valamint Nick Greek dublini színész felolvasása várja a háromnapos fesztivál látogatóit.

Az Ulysses Bloom és a többi szereplő elmélkedéseinek révén az élet minden aspektusát felöleli. Joyce saját bevallása szerint olyan művet szeretett volna írni, melyből, ha Dublin egy nap eltűnne a Föld színéről, újra lehessen építeni – s bár ez nem sikerült maradéktalanul, az vitathatatlan, hogy ez a hétköznapi életünk monumentális kérdéseire, témáira is kitérő regény méltó az ünneplésre.