Műalkotások és illataik

A Louvre nagy presztízsű párizsi parfümgyártókkal dolgozik együtt: céljuk nyolc illat létrehozása, melyeket a múzeum nyolc leghíresebb műalkotása ihletett – a Milói Vénusztól Ingres fürdőző odaliszkjéig.

Tavasszal debütált a Louvre az Airbnb szállásfoglaló weboldallal létrejött közreműködése, melynek egy verseny is a része volt – a győztes egy romantikus estét tölthetett el a múzeumban. Röviddel ezután a világ leglátogatottabb múzeuma újabb kreatív kollaborációt kezdeményezett, új módokat keresve, hogy a közönséget a kiállítóterekbe csábíthassák.

Ramdane Touhami és Victoire de Taillac együtt alapították az Officine Universelle Buly francia illatszergyárat öt évvel ezelőtt. Amint hívást kaptak a Louvre-ból, lecsaptak a nagyszerű lehetőségre. A páros nyolc illatszergyárost választott ki a roppant specializált feladatra. Mindannyian szabad kezet kaptak, a kiadások terén s az illatok körvonalainak fejlesztésében sem korlátozták őket. Sőt, még az inspirációul vett műalkotásokat is ők választhatták ki, természetesen a Louvre gyűjteményéből.

Aki tehát kíváncsi, hogy milyen illata lehet a Szamothrakéi Nikének, hamarosan kiderítheti, milyennek képzeli egy illatszakértő. Az ikonikus Niké-szobor illata finom, fehér tubarózsa és mirha ötvözete. Az általa ihletett parfüm a hét másikkal együtt július harmadikán kerülnek forgalomba.

Az illatfejlesztők Jean-Auguste-Dominique Ingrestől, a francia neoklasszicista festőtől két festményt is kiválasztottak, A nagy fürdőzőt és A nagy odaliszket. Thomas Gainsborough rokokó képe (Conversation in a Park – Társalgás a parkban), a szintén rokokó The Lock – A zár Jean-Honoré Fragonardtól, vagy Georged de La Tour vallásos festménye, a József, az ács mind-mind saját illatot kapnak.

A Szamothrakéi Niké és a Milói Vénusz mellett Lorenzo Bartolini Nimfa skorpióval című művét választották ki a múzeum szoborgyűjteményéből. A parfümöket egy, a Louvre-hoz közel eső boltban árulják majd jövő héttől 2020 januárjáig.

A projekten dolgozó szakértők között van Dorothée Piot is egy Grasse-beli Robertet parfümgyárból, aki Piot Gainsborough képét választotta. Friss, finom festménnyel szeretett volna dolgozni, olyannal, ami egy kültéri, bukolikus jelenetre emlékeztet. Szimpatikus volt neki a karakterek őszintesége és bája is. Parfüme tervezésénél frissen nyílt rózsákat alkalmazott zöld, növényi környezetben.

Egy másik szakértő, Daniela Andrier számára Ingres A nagy fürdőzője egyértelmű választás volt. Döntését ezzel magyarázta: „A nő lágy, tejfehér bőre, a csobogó víz, a vászon, amelyen ül… azonnal  narancsvirágra gondoltam, keserűnarancs-bimbóra, levendulára, egy szerény akkordra, mely a napon megszáradt ágyneműre emlékeztet. A zöld bársony függöny a bal oldalon azonnal sötét, dús levendulaillatot idézett fel bennem.” Andrier Ingres „fordítójaként” jellemzi magát. Az illatszakértőket, mint fordítókat látja, akik képesek a színeket, a megvilágítást vagy textúrát illattá alakítani.

A cikk angol nyelvű forrása itt található.