Kiállítás a lakásban

A független lakásgalériák egyre hangsúlyosabban alakítják London és Nagy-Britannia művészeti életét. Általában művészek rendeznek kiállításokat a lakásukban – természetesen nem feltétlenül saját munkáikból. A lakást itt szó szerint kell érteni: a „galériatulajdonosok” a tényleges otthonukban, az életterükben állítják ki a műveket, a nappali ablakpárkányán, a konyhában a fazekak között, vagy akár az illemhelyen.

Mint a Guardian írja, ezen független lakásgalériák száma az elmúlt években egyre növekszik. Olyan is akad, akinek nincs saját lakása: Lola Bunting képzőművész szülei nappalijában alakította ki az 53 Beck Road galériát.  „Nehéz a művészeknek. Hiába rengeteg a kiállítási helyszín, sokkal nehezebb összehozni egy kiállítást, mint valaha”, mondta Bunting. A londoni kiállítási terek zártságára többen is panaszkodnak, míg mások azt mondják, könnyebb a művészetről párbeszédet kialakítani egy olyan térben, amit ismernek, ellentétben a személytelen galériákkal.

Fiona Candlin muzeológus a Mapping Museums projekt keretén belül dokumentálja a kis, független múzeumokat és galériákat. Szerinte, ha sok ember létesít múzeumot a lakásában, az azt is megváltoztatja, mit jelent kurátornak vagy kiállítónak lenni. „Ez a modell sokkal kevésbé szakmai, inkább ad hocnak tűnik. Egész más színben mutatja meg, mi történik a kortárs művészet világában, különösen az újabb, formális galériákkal összehasonlítva.”

A kezdeményezés egyébként nem új vagy példa nélküli: a szlovákiai Somorján Kiss Csaba és Kiss Suzanne már 1995-ben létrehozták az At Home Galleryt saját lakásukban. A galéria aztán fokozatosan a somorjai zsinagóga épületébe költözött, de azóta is a kortárs művészet jelentős terének számít.