dunszt.sk

kultmag

Visszautasított bestsellerek

A napokban körbejárta a sajtót a Faber & Faber kiadó örökösének a sajnálkozása. Ez volt az a kiadó, amelyik 1944-ben elutasította Orwell Állatfarmját, így attól is elesve, hogy az 1984 náluk jelenjen meg. A visszautasítás megfogalmazója egyébként maga TS Eliot volt, aki ügyesen szőtt mesének titulálta a regényt, és elsősorban az aktuális politikai helyzetre hivatkozott, mivel a Szovjetuniót akkor még szövetségesként tartották számon. A később Nobel-díjjal elismert író ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, mert tudta, hogy az elutasító levele azt is jelenti, hogy Orwell következő műve sem náluk jelenik majd meg. A Guardian ebből az apropóból összegyűjtötte a leghíresebb sikerkönyveket, amelyeket egy vagy több kiadó elutasított.

Szórakoztató anekdotának tűnik ugyan, de A 22-es csapdáját például éppen 22-szer utasították el. Persze maga Joseph Heller ezt az egybeesést egyáltalán nem tartotta viccesnek. Nem úgy Stephen King, aki debütáló regénye a Carrie elutasító leveleit egy szép paksamétába gyűjtötte, és az egészet kiszögelte a falra. Frank Herbert Dűnéje, illetve Vladimir Nabokov Lolitája számára sem volt egyszerű az indulás: az előbbi kiadójának gépjárművek használati utasításai, az utóbbinak pedig pornográf irodalom volt a fő profilja. A Harry Pottert pedig tizenkét visszautasítás után egy szerkesztő nyolcéves kislánya találta meg egy halom irat között.

Egyébként még csak nem is volt az összes, elutasítást megfogalmazó szerkesztő annyira tiszteletteljes, mint Eliot. Az amerikai Knopf Jack Kerouac Útonjára egyszerűen annyit mondott, egyáltalán nem tetszik neki. Ugyanez a kiadó írta Anne Frank naplójára, hogy „unalmas (?) jegyzéke a szokásos családi perpatvaroknak, kicsinyes bosszúságoknak és a kamaszkori érzelmeknek”.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket