dunszt.sk

kultmag

A bűnözés művészete – az elmúlt száz év legnagyobb festményrablásai

Leonardo da Vinci Mona Lisája egyike a legismertebb festményeknek. Golyóálló üveg, fegyveres őrök és láthatatlan mozgásérzékelő vigyázza az alkotás enigmatikus mosolyát.

Da Vinci festményének sikeréhez nagyban hozzájárult egy 1911-es lopás. Augusztus 21. reggelén, a Louvre zárvatartásának idején három férfi bújt elő a múzeum egyik szekrényéből. Az olasz férfiak a festményt kiemelték a keretből, takaróba csavarták, és vonatra ülve elhagyták Párizst. A lopás hírének köszönhetően az addig kevésbé ismert festmény hamar a hírek főtémájává vált.

A bűncselekmény elkövetésével a műkedvelő iparmágnást, JP Morgant gyanúsították, de a gyanúsítottak között szerepelt Pablo Picasso is.

Az eredeti tettes, Vincenzo Peruggia a nagy felhajtás miatt végül túl kockázatosnak ítélte meg a festmény eladását, ezért az alkotást a párizsi nyaralójába rejtette. Két évvel később Peruggia egy firenzei kereskedőnek kínálta fel a műkincset, ám lebukott. A férfit elfogták, és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon.

Vincenzo Peruggia bűnügyi fotója és ujjlenyomata.
© Science History Images/Alamy

Henri Matisse, francia impresszionista festő Le Jardin (A kert) című olajfestményét 1987-ben lopták el a stockholmi Modern Művészetek Múzeumából.

A rablók az intézmény főbejáratát egy kalapáccsal betörték, és még azelőtt elmenekültek a helyszínről, hogy az őrök elkapták volna őket. Huszonöt évig rejtély volt a festmény holléte, noha a tolvajok többször is megkeresték az intézményt, hogy irreálisan magas összegért felkínálják a festmény visszavásárlásának lehetőségét, ám a múzeum visszautasította az ajánlatot.

Henri Matisse Le Jardin című olajfestménye
© ArtNet

Az alkotásra végül 2013 januárjában találtak rá, amikor is egy angol műkereskedőt, Charles Robertet a mű eladásával bízták meg. Robert óvatosságból utánanézett a festménynek az ellopott festményeket számontartó Art Loss Register adatbázisban, ahol megtalálta az alkotást. A kereskedő értesítette a rendőrséget, így a kép végül 25 év után visszakerült a stockholmi múzeum tulajdonába.

Paul Cézanne Csendélet zöld edénnyel és ónkancsóval című olajfestményét 1978-ban lopták el másik hat társával egy amerikai műgyűjtő, Michael Bakwin otthonából. Az egyik feltételezett elkövetőt adósságai miatt megölték, így a festmények a meggyilkolt férfi ügyvédjéhez, Robert Mardirosianhoz kerültek. A férfi megpróbálkozott az alkotások értékesítésével, ám elfogták. A képek visszakerültek eredeti tulajdonosukhoz, aki 1999-ben a Sotheby’s aukcióján mintegy 18 millió fontért adott túl rajtuk.

Paul Cézanne csendélete
© Pinterest

Az egyik legnagyravágyóbb lopás az összes közül egy 1991-es, amely során húsz festményt fújtak meg az amszterdami Van Gogh Múzeumból. Noha a tolvajoknak sikerült kijutniuk az épületből, a festményeket mintegy fél órán belül megtalálták. Az ellopott alkotások közül három – Hollók a gabonaföldek felett, Csendélet Bibliával és a Csendélet gyümölcsökkel – súlyosan megsérült. A négy elkövető közül kettő a múzeum biztonsági őre volt.

Edvard Munch, norvég művész A sikoly (Skrik) című festménye két lopás célpontjává is vált. Pål Enger, egykori profi labdarúgó 1994-ben azután fújta meg a híres alkotást, miután három évig ült börtönben Munch A vámpír című festményének meglovasításáért.  

Edvard Munch: A vámpír
© Wikipédia

A művelet, amely során Enger és bűntársai a Norvég Nemzeti Galéria ablakán törtek be, mindössze 90 másodpercig tartott. A tolvajok a festmény hűlt helyén egy cetlit hagytak hátra „Köszönet a rossz biztonságért!” felirattal.

Nem sok idő telt el, Enger a norvég Dagbladet lapjain jelentette be fia születését, amelyben azt írta, hogy gyermeke egy sikollyal („med et Skrik”) jött a világra. Brit szakértők egy tervvel csalták tőrbe az elkövetőket, amelyben Charles Hill detektív egy kaliforniai múzeum megbízottjaként szerepelt. A férfi meggyőzte Enger bűntársait, hogy 700 000 fontért adjanak túl a festményen. Engert elfogták, hat és fél év szabadságvesztésre ítélték.

A sikoly egyik változatát 2004-ben szintén ellopták a norvégiai Munch Múzeumból. Az üggyel kapcsolatban két évvel később három férfit vettek őrizetbe, ám a festmény ezután sem került elő. Az alkotásra végül 2006 augusztusában talált a rendőrség, ennek részletei azonban máig ismeretlenek.

(The Guardian)