dunszt.sk

kultmag

125 éve született Déry Tibor

A Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő 1894. október 18-án született Budapesten. Miközben több külföldi akadémia dísztagjaként is számon van tartva, és 1984 óta egy rangos magyar irodalmi díjat is átadnak a neve alatt, a múltban műveinek – hivatalos és általános – megítélése sosem volt mentes a politikailag aktualizáló olvasásmódok hatásaitól. Mára azonban egy a korábbinál jóval árnyaltabb kép alakult ki a 20. századi író életművéről.

Déry Tibor fényképe a Körkép 1973 című antológiában (Vahl Ottó fotóművész)

A sokak számára csak prózaíróként ismert Déryre egy versével emlékezünk:

Tó, hús és nap

Durran a tó az ablak előtt,
kék és barna, mint egy kazán,
a hegyek pattognak a napsütésben,
a fenyőfák fellázadtak és alattunk forog a föld.
Kegyelmes ég!

Nincs enyhe fuvallat, a szoba
egy lihegő világ, ó te égszínkékkel kárpitozott börtön!
harcsák ugranak tüzet fújva, szikrák
szállnak be az ablakon és fehér fénnyel
ég feleségem teste,
mint egy robbanás.

A nap illata és a hús heves, inog a balkon,
lapátkerékkel forog alatta a téboly és füstölögve
dobálja be hevét és gőzét, mialatt
a tó habosán szenved

és üvölt a kidülledt hegy
és forró méz zuhog a tetőre,
a tó felszáll a levegőbe,
füttyén a hegyi lokomotív, élesen csorgatva hangját
és két őrjöngő fehér láb
csukódik rám, mint Jézuskereszt!
előre!
előre!