Hogyan értékelik a bársonyos forradalmat Szlovákiában és Csehországban?

A bársonyos forradalmat Szlovákia és Csehország lakossága pozitív történelmi eseményként értékeli. Az 1989-et megelőző időszak, illetve napjaink megítélésében is hasonló, csupán arányaiban kissé eltérő eredményeket mutatnak a mérések.

A szlovákok 56, a csehek 61 %-a értékelte pozitívan a bársonyos forradalmat. Ambivalens módon 29, illetve 17 % viszonyul hozzá, és mindkét országban 12 % az elutasítók aránya. Az EU-ba való belépést ehhez képest kevésbé kedvelik. A forradalmat minden korábbi kutatás során kedvezően ítélték meg a megkérdezettek, Csehországban az évek során mindig nagyobb arányban.

1989 novemberét azok az emberek ítélik meg pozitívan, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, 25–44 évesek, az SaS és a PS-Spolu pártok szimpatizánsai, a 89 előtti politikai és gazdasági rendszer kritikusai, akik ezen rendszerek fejlődésében bíznak, valamint az EU és a NATO támogatói.

Ellenkezőleg, 1989 novemberét gyakrabban tekintik negatívan az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a 65 év felettiek, a Smer-SD és a Kotleba féle ĽSNS szimpatizánsai, a 89 előtti politikai és gazdasági rendszert kedvezően megítélők, akik ezen rendszerek jelenlegi fejlődését negatívan látják, valamint az EU és a NATO ellenzői.

Abban megegyeznek a szlovák és a cseh eredmények, hogy az 1989 után szerzett szabadságot pozitívan értékelik, és hogy az egészségügy, a társadalmi háló és a közbiztonság állapotának romlását negatívan.

Mindkét országban visszafogottan vagy ambivalensen értékelik a politikai döntésekbe való beleszólás lehetőségét, a törvény előtti egyenlőséget, valamint az érdemek szerinti boldogulás elvének működését (az emberek azon esélyéről van szó, hogy szorgalmas munkával megfelelő társadalmi pozíciót érjenek el).

A szlovák válaszadók szinte mindenben egy kissé kritikusabbak voltak, mint a csehek: az 1989 utáni fejleményeknek kevesebb olyan hatása volt szerintük, mely kedvező hatással lett volna az emberek életére. Kritikusabban ítélik meg a november utáni változások következményeit is az egyes társadalmi csoportokra.

A kutatást a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete végezte a Közérdekű Kérdések Intézete (IVO), a FOCUS és a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének közreműködésével.

A képek forrása: © Knihovna Václava Havla és wikimedia.org