dunszt.sk

kultmag

csendes vizek

napok óta nem merem kinyitni a hűtőt
biztosan darazsak fészkeltek bele
ezért zúg hajthatatlanul
akár egy átmeneti évszak
mindegyre valahol csöpög
mindegyre valahol befagy
persze ilyen apróságokon nem szabad
fennakadni mint a halottak szeme
gondolom & kibontok egy babkonzervet

mostanában egész jól vagyok
nyugtázom tele szájjal &
meggyőzöm magam h úgyse
kell a főzelékhez tejföl amúgy is
biztos penészes meg minden

de amúgy minden oké
a héten bekövetetett instán pilinszky jános
szóval a költészet él & virul
mondjuk még nem követtem vissza

mostanában megértő vagyok az ellenőrökkel
egyikkel különösen mindig hamuszürke szemébe
nézek biccentek felé & megköszönöm h
ilyen szépen megnézte a bérletem
egy napon meg fogom dicsérni
kopottas bőrkabátját zúzmarás bajszát
& arcán az áfonyaszín anyajegyet

minden reggel köszönök az alsó
szomszédnak nem érdekel h gyűlöl
pedig én szeretem őt olyan
szépen ordibál biztos profi taxisofőr
szúrós cigiszagot hagy maga után a liftben
a tornatanáromra emlékeztet

ha rá gondolok elfog a nosztalgia
a vállalhatatlan osztálykirándulások
elhagyatott falvakban rengeteg
vodkával & megbánással az első csók
két meztelen csiga élet-halál harca
indokolatlanul sok váladék
hangosan összekoccanó fogak
bizonytalanul babráló ujjak & másnap
félszavak halk koppanása

azon a nyáron megtanultam
gitározni egy rakás bagossy számot
de még nem adódott alkalom
h eljátsszam őket
amikor mégis elérkezik a pillanat
egy gyors kiégésű tábortűz mellett
dünnyögő parázs körül a belassuló hallgatásban
üveges tekintetek útelágazásaiban
vagy egy házibuliban amikor elfogyott
minden cucc a házigazda elvonult
a szobájába sírni egy srác vigasztalja
a többiek meg mennének már de nem tudják
hol a kulcs & valaki kínjában elkezd
neszkávét csinálni az egész csapatnak
amikor bizonytalan mozdulatokkal
kitölti fületlen csorba bögrékbe
hirtelen mindenki térdre rogy
& keservesen fohászkodni kezdenek

könyörgöm anyám vállalhatatlan gyerekkorára
apám minden utolsó üveg borára
a bátyám szüzességére & nyúlszájára
a húgom összes udvarlóira akik
májfoltosra itták magukat a garázsok között
nagybátyám cégére ami csődbe ment
mert nem fizette ki az állami megbízó
a feleségére akinek azóta mindig
rúzsfoltosak a fogai mozdulataiba
finom rándulások fészkeltek &
mindenkinek köszön az utcán

könyörgöm nagyanyám egyre tompábban
visszhangzó emlékezetében
elterülő visszerekre & véraláfutásokra
nagyapám szelektív vakságára savanyú
szagára & hosszú történeteire a fogságból

könyörgöm az első gyermekemre akit
egy repülőn akarok megszülni
h ne tartozzon sehová sem
ne érjék el politikai kampányok
ragacsos csápjai & mindig
legyen amiről meséljen

könyörgöm a hatalmas odafigyeléssel
összeállított válogatás cd-re
ami végül nem volt olvasható
mind a 151 igazi pokémonra
akiket mai napig fel tudok sorolni
& h képtelen vagyok megkülönböztetni
a vörösbegyet a bíbictől vagy a búbos bankától
a begombázott vízvezeték szerelőre
aki teknősöket gyilkol az éjszakában
de segített megérteni h nem kell
félni a sárkányoktól mert ők
jobban félnek tőlünk & igazából
mi fekszünk a saját ágyunk alatt
h megijesszük a szörnyeket

könyörgöm a két testvérre
aki évtizedekig nem találkozott
de mérföldkövek alá rejtett
kis üzenetekkel meséltek egymásnak
a legfontosabb rejtekutakról

könyörgöm a lelkifurdalásban áztatott
másnapos reggelekre amikor hamutartó
ül a számban & olyan gyomorsavam
van mint aki leszopott egy alient

könyörgöm a törött gördeszkákra
a szálas cigikre a rohanásra a rendőrök elől
azokra az időkre amikor még
normális volt a székletünk
arra h mai napig tudom betűzni azt h evanescence

könyörgöm a kölyökdiszkóra & a rockestekre
a kezekre a paplan alatt a pizzapartikra
a város bolondjára aki olyan
szépen énekelte a republicot h
a madarak megálltak a levegőben
a zselézett hajú fiúk akik mindig az állomás
körül guggoltak adidas tréningben
hirtelen abbahagyták a szotyizást
az ingázó diákok egy percig elfelejtették
a romántanárok megalázó tekintetét
& az öregasszonyok kezéből
kiesett a reklámszatyor

könyörgöm az első dílerünkre
aki 13 éves volt & kétségbeejtően őszinte
de mindig tudta mikor kell csendben maradni
a macskám izomgörcseire & öklendezéseire
az állatorvostan hallgatók vihorászására
a sürgősségen akik köpenyük ujját
matatták & figyelték a gyönyörűen kopaszodó
doktor úr lassú kézmozdulatait ahogy
szétfeszítette a macska száját nyomkodta
a hasát tűt döfött a lábába & bariton
hangján suttogott neki valamit arabul
mielőtt felakadt volna a szeme

könyörgöm az utolsó karácsonyra
amikor még jártak az angyalok
a képzeletbeli barátomra akit sátánnak hívtak
az asztronautára aki attól fél h valami
meghibásodás miatt szomjan hal az űrben
a pókra a szobám sarkában nehogy
véletlenül lenyeljem álmomban
a nedves zoknikra a büdös csapvízre & a fekete hóra

könyörgöm játszd el a csendes vizekent
& akkor végre minden rendben lesz
egy darabig nem fog számítani h a föld
szépen kiolvad alólunk mert nem látjuk
az erdőtüzeket a fától & már nemhogy
30 vagy 21 de lassan 14 év sincs hátra

mert hazaindulnak a bálnavadászok
feleségeikhez akik ruhaszárítóvá
soványodtak a keserűség szúrós szelében
mennek h leüvöltsék a hínárhajú gyerekeket
& löncshúst adjanak a kutyának
tele gyomorral aludni térnek dögevők az amazonban
ahol az elhullt vadak kiszolgáltatottságát
fekete szélben hordja a szégyen
abbamarad a félelem h kiderül
h igazából minden amit eddig elértünk
rohadt nagy csalás volt & egyszer
keményen le fogunk bukni
egy amerikai házaspár örökbe fogadja
rogert az albínó királypingvint
az észak-koreai rakétamérnök
kimegy elszívni egy cigit mielőtt
tovább gyakorolja beszédét a holnapi gyárlátogatásra
a gleccserek magukban tartják a reccsenéseket
& nem szakadnak már tovább
pataky attila bemelegíti a hangját
egy teltházas koncert előtt az astor bolygón
kisimulnak grumpy cat ráncai a megfáradt földben
a világon mindenhol csokigolyó kerül a fegyverekbe
az ellenőr szeme köré szarkalábak gyűlnek
szép napot kíván & elmosolyogja magát
a szomszéd visszaköszön a lift előtt & szóbahozza
az egyre kiszámíthatatlanabb időjárást
a megsárgult a hűtőben elcsendesül a darázsfészek én meg végre visszakövetem pilinszkyt