Az ügyvéd, aki az utcai művészek oldalára állt

Rengeteg vállalat használja reklámaiban az utcai művészetet, a graffitit – szeretnék, ha klienseik ezzel a lezser, energikus művészeti formával asszociálnák őket. Ezzel csak az a gond, hogy a művész nevét gyakran nem tüntetik fel, nem kérnek tőle engedélyt munkájának felhasználására. A hatalmas falfestmények közül nem egy illegálisan készült, így sokszor nem világos, milyen joguk van ezen művészeknek saját alkotásaikhoz. Segítségükre van azonban egy fiatal Los Angeles-i ügyvéd: Jeff Gluck számos utcai művésszel dolgozott már együtt, hogy megkaphassák alkotásaikért a kellő elismerést.

Gluck, saját bevallása szerint fiatalkorában rajongott az utcai művészetért, vonzották a lázadás művészeti megnyilvánulásai. Jogi pályafutását 2008-ban kezdte egy kísérleti marketinges cégnél, itt találkozott először az utcai művészek problémáival: a cégek engedély nélkül használják fel alkotásaikat. 2016-ban saját vállalatot indított, mely a dizájnerek és vizuális művészek védelmére helyez hangsúlyt. Sok kliensét barátjának tartja, mélyen törődik védelmükkel, munkájukkal, megélhetésükkel.

Az ügyvéd olyan híres graffitiművészekkel dolgozott már együtt, mint Rime, Smash 137, Revok és Pose. Perek százait bonyolította már le olyan hatalmas vállalatokkal szemben, akik jogtalanul használják fel marketüngükben a falfestményeket. „Mikor művészekkel kezdtem dolgozni, észrevettem, milyen gyakran húzzák le őket. Ezek a nagy vállalatok csak elveszik az alkotásaikat, és próbálják megfélemlíteni, sarokba állítani őket. A művészek alulreprezentáltak voltak, senki nem állt mögöttük. Más jogi cég nem segített rajtuk” – meséli el Gluck. A jelenség nemcsak a streetwear vállalatoknál (mint például a Supreme) jelenik meg, hanem a General Motors, a H&M, legújabban pedig a Mercedes Benz találhatta magát jogi eljárásban pár Gluck által képviselt művésszel szemben. A H&M például egy Revok által készített brooklyni falfestmény felhasználásáról azt vallotta, hogy érdeklődött a New York-i parkokra és kikapcsolódásra specializálódó ügyosztályon a művész kiléte felől, ott azonban informálták, hogy a festmény illegálisan készült. A hatalmas médiabotrányt követően, melynek során a többség Revok oldalára állt, Gluck segítségével sikerült pozitívan lezárni az ügyet: a ruházati cég öt, Revok által kiválasztott detroiti jótékonysági intézetnek adományozott.

Manapság szerencsére növekedik a legálisan készített graffitik száma, ezzel együtt az utcai művészek elismerése is. Gluck szerint az internet, a szociális média remek lehetőség nekik munkáik bemutatására, ám a hatalmas vállalatok is itt keresnek inspirációt, helyszíneket reklámfilmjeikhez. Az utcai művészet népszerűsége azonban nem fog egyhamar csökkenni, így Glucknak és klienseinek is nyitott szemmel kell járniuk.

Forrás: artnet.com