dunszt.sk

kultmag

Fenyves

Az etruszk kultúrában a jóslás tudománya
hatalmas jelentőséggel bírt. 
Jósaik, a haruspexek
állatok beleiből olvasták ki a jövőt,
később, mikor a rómaiak is hozzájuk fordultak,
áttértek a májjóslásra.
Őszintébbnek tűnt számukra
ez az illatos, csillogó felszínű szerv,
melyet az ég tükrének neveztek.

Az éjjel kilőnek harmincöt farkast.
A negyvenkilencezer négyzetkilométernyi ország
próbálja tüdejében tartani a levegőt.
Amikor elül a nesz, kézen foglak és elindulunk a fenyvesekbe.
A vadászok összegyűjtötték a tetemeket,
de a fák kérgéről, lapulevelekről
markunkba kapargatjuk az odaloccsant belsőségdarabkákat.

A májjósláshoz közel állt
a villámok általi jóslás –
a rendkívüli fantáziával megáldott etruszkok
feltehetőleg párhuzamot vontak köztük
és a szervben bujkáló erecskék között.
A villámokból jóslót fulgatoresnek hívták,
és ha rendelkezésére álltak volna a mai műszerek,
ő is tudta volna, hogy a máj ereinél
a neuronok villódzása jobban hasonlít a jelenséghez.
A farkasok szürkeálományában a hangtalan vihar,
mikor arra gondolnak, ki lesz az a harmincöt.

A testmeleget lassan elvesztő kupachoz térdelek,
megszorítod a vállam,
én pedig  a masszába mártom kezem.
Harmincöt és negyvenkilenc. Számold ki az átlagát.
Annyi fokra kúszik fel a lázam.