dunszt.sk

kultmag

Mi is érkezünk

Amíg te úgy érzed, majd beledöglesz
egy ideggyulladásba vagy gyomorégésbe –  
verejték csapódik ki a homlokon, csillog
a szem, gyengének érzed magad – addig
Gaia lassú táncában egyre jobban izzad, egyre
lázasabb, s most még ez a kiadós tüdőgyulladás is
a dél-amerikai lebenyen.

Gleccserek auschwitzi fogyókúrájától dagadó folyókon,
tengereken bolyongunk egykori élőlények lakásai fölött.
Rakományunk maradék: még ki nem halt fajok, fagyos tetemei
légmentes nejlonszatyrokban, ábécé-sorrendbe rendezve.
Szükség esetén fogyasztásra is. Ezúttal senki nem ígért száraz-
földet. Árbocunkon bálnapéniszbőr lobog, rajta a tetoválás:
vigyorgó gumikacsa. Nem motívum, akárcsak régvolt idők
kalózainak vihartépte koponyái jelezték egykor a kizsákmányolás
és pusztulás közelségét, mi is érkezünk ragyogó napsütésben
és szélben, a végsőkig dízellel.

A szerző a mű megírása alatt a Kisebbségi Kulturális Alap alkotói ösztöndíjában részesült.