dunszt.sk

kultmag

a többiek; osztozás

a többiek

Több anyát akart magának, mert úgy gondolta,
hogy így ő maga is több lehet, ezért nőket kért
fel, hogy legyenek az anyja, sokuk
szívesen is vállalta, hogy felneveli őt,
de úgy csinálta, hogy az anyák ne tudjanak
egymásról, mindenkinek azt hazudta, hogy
csak ő van, de ez nem volt igaz, folyamatosan
anyáról anyára járt és mindenkitől csak
azt tanulta el, amiben a legjobb volt, volt
akitől a gondoskodást, volt akitől az élet
nagy igazságait, volt akitől a legjobb
húslevesreceptet, de egyre nehezebben tudta
úgy csinálni, hogy ne derüljön ki a titka
és egyre jobban kezdett valami furcsa
bűntudatszerű érzés mocorogni benne, de nem
bírta abbahagyni, mert semmi nem volt
felszabadítóbb érzés annál, hogy van
amelyiket nem szereti annyira, mint a másikat.

osztozás

A rokonság nőtagjai összegyűltek, hogy
közösen hozzák világra a valójában
megszülhetetlen, óriási csecsemőt,
mindenki beleadott apait-anyait,
volt aki a karját szülte meg, volt
aki a fejét, egyenként a fontos
szerveket, a lábát és a csontokat,
gyűltek a hozzávalók és az anyák
dédelgették, pólyába csavarták
az újszülött darabokat, szeretni kezdte
ki-ki a sajátját, egyre jobban, egyre
nagyobb odaadással, mindenki
elkezdte hazavinni őket, hogy majd
külön neveljék fel a saját és jobb
elképzelésük szerint, ki a kart, ki a fontos
szerveket, hogy esetleg majd felnőttkorában
rakják össze, hazament mindenki
a sajátjával, mosollyal és büszkeséggel
az arcán, ami pedig a szülőszobában
maradt, csak nagyon hosszú idő után sírt fel.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket