Három könyv a változás és a túlélés érdekében

A Typotex kiadónál idén megjelent három könyvet ajánljuk, melyek valamiképp rámutatnak korunk globális problémáira, akár társadalmi, politikai vagy épp ökológiai értelemben. Próbálják objektíven átlátni mindazt, amiben élünk, kiutat mutatva a média és a politika által manipulált mindennapokból.

1.

Jobban élünk, mint 12 000 évvel ezelőtt? – teszi fel a kérdést Horváth Balázs, a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék oktatója A beteg bolygó című könyvében, mely közérthetőséggel és alapossággal elemzi a fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténetét.

Egy háromkötetes mű első részét tartja a kezében az olvasó. Az enciklopédikus munka globális látlelete szívderítőnek cseppet sem mondható képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáinak bemutatásával. A mezőgazdálkodásra való áttérés, valamint a tudományos és technikai forradalom váratlan következményekkel szembesítette az emberiséget: a napjaink korszelleméből fakadó, mindnyájunk által evidensnek gondolt vélekedéssel szemben az egyéni életminőség valójában nem javult, hanem romlott.

2.

Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt A kiégés társadalma című kötetében, melyet Miklódy Dóra és Simon-Szabó Ágnes fordított magyarra. „Saját magunk kizsákmányolói lettünk“ – írja a filozófus és kultúrteoretikus. De vajon hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a szemlélődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság?

A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig – a tőke pedig szabadon áramlik tovább. 

3.

Kovács Róbert újságíró és meteorológus-éghajlatkutató Klímaváltozás című könyve „pánik és tagadás“ közt járja körül korunk közkedvelt és aktuális beszédtárgyát. Az ismeretterjesztő könyv arra válalkozik, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzen. A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját „hite” szerint csoportosítja, kisebbíti vagy épp felnagyítja az információkat. Hántsuk le a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat, és ismerjük meg, hogy valójában mit tud ma erről a globális politikai és gazdasági horderejűvé kerekedett elméletről a tudomány!

Itt a globális felmelegedés! Akár esik, akár fagy, kiárad egy folyó, vagy éppen kiapad, a média rutinszerűen ráerősít, és ha egy rekord is megdől (ami jó párszor előfordul), vezető hír lesz belőle. Nem is olyan rég a közelgő jégkorszakról szólt az aktuális pánik. Abban az időben a szén-dioxidra csak úgy gondoltak, mint egy jelentéktelen, egyéniség nélküli gázra, és a klímaváltozás csupán egy volt a globális problémák között. A légszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a fajok kihalása vagy éppen az „ózonlyuk” mind súlyosabbnak tűntek. Az éghajlatváltozás azonban „legyőzte” a többi aggodalmat, hogy saját maga válhasson majdnem mindennek az okozójává és okozatává.