Fogyasztanak-e folkot, irodalmat, zenét a szlovákiai magyarok?

A szlovákiai magyarok értékrendje címmel készített reprezentatív szociológiai kutatást a Fórum Kisebbségkutató Intézet, amely fő témakörei a kultúra, az életszemlélet és well-being, valamint a társadalmi bizalom voltak.

A kultúrára vonatkozó kérdésblokk, amely a kérdőív csaknem felét alkotta, Mrva Marianna és Beke Zsolt közös munkája, akik a kulturális fogyasztást, kulturális ízlést és kulturális ismereteket igyekeztek feltérképezni. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka vett részt legalább egyszer kulturális eseményen, vagy látogatott meg valamilyen kulturális intézményt az elmúlt 12 hónapban. Legtöbben valamilyen kulturális emléket látogattak meg, például várat, vagy kastélyt. Második helyen a mozi áll, amit a popkoncert követ. A mozi-, koncert- és fesztivállátogatás a legjobban korfüggő – elsősorban a fiatalok között népszerű. Az igényesebb műfajok, mint a múzeumok, galériák, valamit az irodalmi események pedig az iskolai végzettséggel függnek szorosabban össze, az életkor azonban összességében meghatározóbb tényező, mint az iskolai végzettség.

Ismert tény, hogy a kulturális fogyasztás nagy része ma már az online térben valósul meg, elsősorban zenehallgatásra vagy videó- és filmnézésre gondolhatunk, azonban a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok körében a fizetős szolgáltatások még nem túl népszerűek. A legtöbben, a megkérdezettek 16 százaléka az online videostreamingért (mint például a Netflix vagy az HBO) fizet, zenehallgatásért ennek a fele, újságolvasásért pedig a negyede.

Az ízlés kérdéseit vizsgálta a kérdőív következő része, mely a nyolcvanas évek óta a kultúrszociológia állandó témája, ekkor jött ugyanis Pierre Bourdieou francia szociológus azzal az elméletével, hogy az egyes társadalmi csoportokra különböző habitus a jellemző, amelyekből különböző életstílus, így különböző kulturális fogyasztás és ízlés is fakad. Bourdieu szerint az alacsonyabb és a magasabb társadalmi rétegek abban is eltérnek egymástól, hogy milyen zsánereket preferálnak – míg az alacsonyabb rétegekre a kevésbé igényes, ún. lowbrow kultúra a jellemző, a magasabbak az igényesebb, ún. highbrow kultúrát preferálják.

Ha a társadalmi csoportokat leegyszerűsítve a legmagasabb iskolai végzettség alapján határozzuk meg, akkor a szlovákiai magyar mintáról az mondható el, hogy az egyes csoportok nem annyira ízlésben, hanem inkább a preferált műfajok skálájában térnek el. Míg ugyanis az ún. lowbrow vagy middlebrow, azaz a könnyen értelmezhető, közízlés kategóriájába tartozó zsánerek (amelyeket a kérdőívben például a bestseller irodalom, popzene vagy a hollywoodi filmek képviseltek), szinte egyformán népszerűek az egyes társadalmi csoportok körében, a highbrow zsánereket (amelyeket a kérdőívben például a modern jazz, művészfilmek, könyvbemutatók képviseltek) főleg a főiskolai végzettséggel rendelkezők kedvelik. A magasabban képzett rétegek tehát nem abban különböznek az alacsonyabban képzettektől, hogy más műfajokat szeretnek, hanem abban, hogy más műfajokat is szeretnek. A szóban forgó kutatásban ez elsősorban a klasszikus festészetre, modern építészetre és a kortárs szépirodalomra igaz.

A kutatás további eredményeit a szerzők a jövő év folyamán fogják publikálni.

Címlapfotó: Hégli Máté