dunszt.sk

kultmag

Három dal

Sovány árnyak

Ébredeznek a sovány árnyak
Reggeli után munkába járnak
Lábuk az összes tócsán átlép
Kevés cukorral isszák a kávét

Lüktet a fej a korai fényben
Egy film szakadt el az esti sötétben

Szembejönnek az összes csendek
Görnyedt gerinccel körbevesznek
Elgurulnak az esti mondatok
Egy se kérdi most épp hol vagyok

Lüktet a fej a korai fényben
Egy film szakadt el az esti sötétben

Árnyékujjak nyomják a telefont
Árnyékhangod mindent belemond
Ennyi volt
Túl erősen fénylett a hold
Árnyéknevetés marad az ajkakon
Árnyék csobban a folyópartokon
Nincs tovább
Ma leég a város folyóba dőlnek a fák

A hóban

Találkozunk a hóban
Egy bélelt ékszerdobozban
A legfeketébbik kő te vagy
Csak heversz mozdulatlan

Kinézel rám egy fából
Lombot növesztek mától
A nyelvedet még nem beszélem
Velünk az erdő jár jól

Csak egynegyed rész a város
Egy másik rész halálos
A harmadik rész ismeretlen
A negyedik pedig csak álmos

Pakolj, vigyél magaddal
Egy zötyögő esti vonattal
Nézlek a suhanó tájból
Hófehér, tiszta lappal

3D

Rejtett kameraszemmel néznek
A szemüvegekben gyűlnek a képek
A stúdióban könnyű hangok
Cipőbe vésett úti kalandok

Hol az a hely, ahol szembejönnél
Vagy vársz csak a saját délkörödnél
A Google térkép ma nem jelöl meg
Lennék a kék pont egy méterre tőled

Beleszólnék a fülhallgatódba
Vinnék eléd pár pelyhet a hóba
Lennék a menüben a kedvenc ikonod
Úgy frissítenél, ahogy a szív dobog