dunszt.sk

kultmag

Középiskolásoknak az idegengyűlöletről

2020. február 6-án a komáromi Mariánum Egyházi Iskolaközpontban középiskolás közönségnek mutatja be a Gurigongo Symposium és a Vekker Műhely első tantermi színházi előadását Varieté X címmel. Az előadásban fény derül arra, mi is az a xenofóbia, az emberek miért olyan érzékenyek az idegenekre, valamint arra is, hogyan alakul át az idegenektől való félelem gyűlöletté. Az előadás témájához az elmúlt tíz évben készült szociológiai kutatások voltak az alkotók segítségére, valamint kortárs és klasszikus írók, illetve költők művei. Miklós Lászlót, az előadás rendezőjét kérdeztük.

Az előadás nem éppen könnyed témát kínál a középiskolás nézőknek. Miért éppen ők a célközönség?

Alapvetően arra kaptam felkérést, hogy a középiskolásokat kéne megszólítani egy tantermi színházi előadással. A Vekker Műhely társulata már több témát dolgozott fel színházi nevelési foglalkozás formájában ennek a korosztálynak. Részükről jött az igény egy másik forma, a tantermi színházi előadás iránt. A két formában közös, hogy mindkettőt tanteremben játsszák, de vannak különbségek. A mi esetünkben az előadást nem szakítják meg interaktív részek. Mivel szabad kezet kaptam, ezért a xenofóbiát mint alulértékelt és alibizált jelenséget választottam központi témának. Bár nagyon tág a fogalom, de ami alapvető: a félelem és gyűlölet találkozik itt. A középiskolás korosztály nagyon érzékeny és nyitott. Ami alapvetően pozitív dolog, viszont azt gondolom, hajlamos az információ egyoldalú és elfogult feldolgozására, picit rest, nem megy utána a másik oldal megismerésének. Könnyen hallgat az érzelmeire. Viszont kíváncsi és lehet rá hatni.

A varieté a kabaréval rokon műfaj: rövid, vidám jelenetekből, dalbetétekből felépített előadás. Hogyan egyeztethető mindez össze a témával?

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen formában lehet, kell beszélni erről a nehéz témáról. Nyilván fajsúlyos dolgokról csak úgy lehet, hogy nem bagatellizálja el az adott problémát, jelenséget, viszont a berúgom-az-ajtót-és-nem-teszek-szalvétát-a-szám-elé hangnemnek nincs sem értelme, sem hatása. Ha a közönnyel és a demagógiával akarja felvenni az ember a harcot, akkor úgy érzem, a legjobb fegyver a határozott, következetes álláspont és a humor. Hosszasan elemezgettük a xenofóbia hatásait és azt, hogy hogyan válik gyakorlatilag az elutasítás félelemmé, majd gyűlöletté, aztán akár szélsőséges ideológiává. Megtaláltuk, mely embercsoportokról, eseményekről szeretnénk beszélni, ezekre a témákra improvizáltunk helyzeteket, megtörtént eseményeket értelmeztünk újra és dolgoztunk fel. Amikor láttam, hogy ez az egész anyag hihetetlen sokszínű és más-más stílusban szólalnak meg az egyes történetek, akkor úgy éreztem, ennek a varieté lenne a legmegfelelőbb formája. Egy kaotikus, kicsit szürreális, humorral komunikált, pörgős tantermi varieté.

Volt már egy varieté-rendezése, de akkor egy megírt drámai szöveget, Tasnádi Paravarietéjét állították színpadra. Miben volt más ez az improvizációkból felépülő próbafolyamat?

Gyakorlatilag innen is jött az ötlet. Mivel nagyjából ismertem ennek a formának a működési mechanizmusát, azt éreztem, hogy ennél tökéletesebb szerkezetet nem is találhatnék. Nem volt egyszerű, sőt nehéz szülés volt az improvizációkból megírni és megszerkeszteni az anyagot. Hozzáteszem, abban, hogy ez megszülethetett, hihetetlen nagy segítségemre voltak az alkotótársaim. A próbafolyamat nagy részét az töltötte ki, hogy megíródjon egy olyan szövegkönyv, ami tartalmilag, szerkezetileg és dramaturgiailag is megállja a helyét, és megfelel az én szájízemnek. Majd ebből kellett egy olyan előadást megrendezni, ami egységes, izgalmas, nem moralizál, de állást foglal és fogyasztható a középiskolásoknak. Sokkal több türelmet, energiát és kreativitást igényelt ez a munka, mint kész szövegkönyvből dolgozni. Próbáról próbára alkotsz, írsz, keresel, és mire a végére érsz, akkor kezdődik csak az igazi próbafolyamat. Ez rengeteg türelmet igényel, főleg a színész részéről, mert ő már nyergelné a lovat és vágtatni szeretne. Igyekeztünk egy olyan előadást létrehozni, ami megnevettett, közben fölbe döngöl. De ami a lényeg, hogy nem szeretnénk meggyőzni közvetlen módon senkit, de ha az előadás bármelyik jelenete egy beszélgetés, vita elindítója lehet, vagy csak elgondolkodtatja a fiatalokat, akkor nyertünk.

Gurigongo Symposium – Vekker Műhely:
Varieté X
Alkotók-játszók: Dékány Nikolett, Laboda Róbert. Romada Rakottyay Katalin, Tóth Gábor
Dramaturg: Romankovics Edit
Rendező: Miklós László

Fotó: Töltésy Rudolf 

Az előadás létrejöttét a Kisebbségi Kultúrális Alap támogatta.