dunszt.sk

kultmag

Lány Baseballsapkában. Aldous Harding; Megfestetlenül. Koncert

LÁNY BASEBALLSAPKÁBAN. ALDOUS HARDING*

[KEZDET]

nem tudom abbahagyni, megállítani a bennem áramló zenét,
csak mos, mos, mosatom vele magam, ez az életem, nem tudok
semmi mást, és ezt se, csak csinálom, mert nem tudom abba-

hagyni, megállítani a zenét, ami belülről szól, áramlik az ujjaimból
az akusztikus gitár húrja és a torkomból a mikrofon felé, hogy onnan
a hangszereléssel váljon teljessé, témákká, dalokká, számokká, zenévé

[A PASIM]

elképzelem, milyen lesz majd a pasim, erről írok egy számot, ülök
egy luxusautó hátsó ülésén és hozzá készülök, miközben elképzelem,
hogy milyen lehet, ki is lesz az, de az autó halad,de inkább taxi, nézem

a város alkonyuló épületeit, ismeretlen parkok, utcák, mindjárt ott vagyok
nála, de azt se tudom, ki ő, kit is keressek, de közeledek hozzá tudom, és ha
egyszer kiszállok, ott lesz, várni fog rám, idegesen igazgatom majd a hajam

[KÖNNYEK]

ha valami igazi, akkor azt hallod, hiába álarc, tükör és mindenféle trükkök,
átsüt a hang, az erő, bármilyen finom és halk is a szám, hiába nem igaziak
a könnyek, csak az eső mossa arcod, ahogy a mezőn állsz, arcod csupa sár,

elrejted a fájdalmat, de kopognak az ajtón, és a múltad ott áll az ajtóban
az emlékek álruhájában, felismered magad a bejárati üveg ajtajában és
inkább nem nyitod ki, várod, hogy elmenjen, folyhassanak végre a könnyek

*Új-zélandi három nagylemezes énekesnő-dalszerző, az egyik legnívósabb jelenlegi popzene, ami elérhető, csendes erő jellemzi, kreatív ötletek, semmi felszínesség, óriási jövőt jósolhatunk neki, ha minden igaz. Márpedig az. Lesz.

MEGFESTETLENÜL. Koncert

közben kissé elkalandozva

Edward Hopperre gondoltam a koncert közben, ha élne még, és akarna festeni bármit is, nagyon mai és neki való téma lenne sportcsarnoki koncert VIP-részlegének megfestése, ahogy a hatalmas, sötét hodály oldalsó részén, egészen fönt, intim neon megvilágításban az

ablak mögött emberek és bárpult látszik, tömve a stadion, de ott csak néhány fej látszik, majd egy lány, sziluettje alapján könnyű nyári ruhában zenére ringatózva jön ki, kikönyököl a szeles csillogásra, mobiltelefonok égnek a kezekben, veszik a koncertet, talán neki is

erről jut eszébe a telefonja, elfordul Mark Knopfler élő történetmesélésétől, visszavonul, mintha csak egy Edward Hopper festmény szereplője lenne, nem ingatja magát a zenére, hátat fordít, üzenetet kapott Rómeótól, gondolom, de a zenészek

nem figyelnek rá, gombolyítják tovább a történet fonalát

A szerző portréját Hegedűs Gyöngyi készítette