Fodor Ákosra emlékezünk

Öt évvel ezelőtt a mai napon hunyt el Fodor Ákos magyar költő, műfordító, a magyar haiku mestere. 1945-ben született, konzervatóriumot, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett. Első verseskötete 1978-ban jelent meg, Kettőspont címmel. Számos verseskötet, zenés színpadi mű szövege és színházi műfordítás fűződik a nevéhez. Kerülte az irodalmi nyilvánosságot, visszavonultan, szinte remeteként élt, a világhálón és a közösségi médiában mégis már életében az egyik leggyakrabban idézett szerző lett, és ez halála óta sincs másképp. Egyáltalán nem volt rá jellemző az önmenedzselés, egész életében egyszerűen csak írt.

„Fanyar látszatparadoxonokkal jut el legtöbb verse a látszik-ot nem ismerő többértelműséghez,” mutatta be Tandori Dezső a pályakezdőt. Fodor Ákos kerülte a magánéletére vonatkozó kinyilatkoztatásokat is, egyikében a ritkán adott interjúinak elmondta, hogy véleménye szerint az alkotói életrajz „semmire sem mentség, sem magyarázat, legföljebb érdektelen, vagy szánalmas magyarázkodás.” Mégis tudvalevő róla néhány dolog, akár a saját akár a barátai elbeszéléseiből, minthogy három éves kora óta írt és olvasott, hogy édesanyjával nehezen tudta megérteni magát, valamint jó barátja volt Pilinszky Jánosnak és Petri Györgynek. A hagyatékát szerelme és múzsája, Podonyi Hedvig gondozza.