dunszt.sk

kultmag

Hétköznapi hős – Egy kivételes barát

Tom Hanks legújabb filmjében egy Európában kevésbé ismert ember, Fred Rogers bőrébe bújt. Az Egy kivételes barát közelebb hozza hozzánk ezt a tiszta szívű embert, és számunkra is bizonyítja: nem véletlenül rajongtak érte több millióan Amerikában.

Fred Rogers neve a magyar, sőt az európai ember számára nem mond semmit. Az amerikaiaknak viszont annál többet: nekik a kedvességet, a jóságot, és úgy általában magát a gyerekkorukat jelenti. A presbiteriánus lelkészből lett televíziós személyiség bábokkal és tanulságos történetekkel váltotta meg a világot – a Mister Rogers’ Neighborhood című műsorért gyerekek milliói rajongtak; kár, hogy az óceánon innen mi már nem ismerhettük meg. Hiszen a 2003-ban elhunyt Mr. Rogers olyan értékeket, univerzális üzeneteket közvetített egy-egy játékosan felépített epizód során, ami globálisan mindenkivel rezonál. Pont ezt teszi a Fred Rogers-inspirálta film, az Egy kivételes barát is. Marielle Heller alkotása az amerikaiaknak azért kihagyhatatlan, mert Mr. Rogers műsorán nőttek fel, a világ többi részének pedig azért, hogy megismerjék ezt a csupaszív embert.

Egy ilyen szerepre ki is lehetne alkalmasabb Tom Hanksnél? A színész kétségkívül erre a szerepre született: igazi kultusz övezi őt mint a legbarátságosabb hírességet. Ennek ellenére Tom Hanks és Mr. Rogers mégis egyazon skála két külön végpontját képviselik. Hiszen megnézve néhány epizódot a Mister Rogers’ Neighborhoodból kiderül, hogy a műsorvezető mérhetetlen nyugalmat sugároz, addig filmes megformálója ennél sokkalta játékosabb. Így a színész leghiggadtabb énje egészül ki Rogers manírjaival, hanghordozásával és beszédstílusával. Ez pedig tökéletes elegyet alkot ahhoz, hogy Tom Hanks karaktere könnyedén az Egy kivételes barát szívévé váljon.

Pedig Heller már a Megbocsátasz valaha? című filmjében is bebizonyította, hogy minden jelenetből képes kihozni az érzelmeket. Ezúttal azonban ebben Tom Hanks, és az alkotás valódi főszereplőjét, Lloydot alakító Matthew Rhys különösképpen a partnerei lesznek. Rhys szerepét arról az újságíróról mintázták, akit anno az Esquire magazin hősökről szóló lapszámában megkértek arra, hogy készítsen profilt a bábokkal játszó és gyerekdalokat éneklő férfiról. A valóságban Tom Junodnak keresztelt oknyomozó riporter az interjú közben ráeszmélt, hogy Mr. Rogers nem, hogy nem játssza meg magát, a hétköznapi életben még jóságosabb, mint a képernyőn. Így a Can You Say… Hero? című cikk a műsor gyerekeket megszólító stílusában íródva különböző anekdotákban alkotja meg a valódi Fred Rogers képét. Ezek közül több történet átkerült a nagyvászonra. Így például az – az egyébként hollywoodian sziruposnak tűnő – jelenet is, mikor a metrón utazók eléneklik a Mister Rogers’ Neighborhood főcímdalát a kedvencüknek.

Ám az írás egyszerű adaptációja helyett Micah Fitzerman-Blue és Noah Harpster párosának forgatókönyve jóval tovább megy: Lloyd személyes küzdelmét meséli el Mr. Rogers műsorának egy részeként. Ez az epizód – ahol Lloyd a vendég – arra tesz kísérletet, hogy a férfi végre megbékélhessen az apjával, aki magára hagyta őt a legnagyobb bajban. Mindeközben pedig a részben Fred olyan témákat is feldolgoz a bábok és különböző mellékszereplők segítségével, mint a harag, a szomorúság, a család vagy a halál. De kevésbé absztrakt jelenségeket is megismerhetünk ebben az adásban, úgy, mint a kórházak vagy épp egy magazin megszületése.

A Mister Rogers’ Neighborhood azonban nem csupán a cselekmény felépítésében, hanem az Egy kivételes barát vizualitásában is megidéződik. Heller az establishing shotként funkcionáló tájképeket makettekként, míg a benne mozgó járműveket, embereket, és úgy általában a környezetet a nagytotálokban játékok formájában mutatja meg. Ez azonban egyáltalán nem kizökkentő, sőt: segít, hogy újra gyereknek érezzük magunkat. Ám ha ez nem lenne elég, a film által közvetített Fred Rogers-i értékek, valamint az a túláradó kedvesség, ahogy Tom Hanks karaktere viszonyul Lloydhoz, még a legcinikusabb embert is zokogó kiskölyökké változtatja. Éppúgy, ahogy ez Lloyddal is megesett. Hiszen ahogy Fred tégláról téglára lebontja az őt interjúvoló férfi köré felhúzott falat, úgy teszi mindezt Heller is jelenetről jelenetre a közönséggel. Matthew Rhys pedig kiváló érzékkel alakul át gúnyos, ellenséges, leleplező cikkre készülő újságíróból nyitott, jóindulatú fiúvá.

És bár az Egy kivételes barát valóban Lloyd történetére fókuszál elsősorban, a végén mégiscsak arra jövünk rá, hogy az alkotás – mind magyar, mind angol – címe igazán találó: Fred Rogers valóban egy kivételes barát, ez a majd’ két óra pedig tényleg a szomszédság egy gyönyörű napját (vagyis: A Beautiful Day int he Neighborhood) mesélte el.

A film adatlapja a Mafabon