dunszt.sk

kultmag

Folyamatban Lola naplójának feldolgozása

Ötvös Anna történészt Matzner Ilona (Lola) naplójának feldolgozása és kiadása kapcsán kérdeztük.

2017-ben a megjelent Lola könyve – Kassától Márai Sándorig című könyved után egyenes út vezetett a Lola naplóihoz? Mesélj kicsit Lolához fűződő viszonyodról, miért pont Lola?

Kezdeném azzal, hogy miért pont Lola? Márai Sándor műveit olvasva, egyre kíváncsibb lettem az életére, és miután megtudtam, hogy több mint 60 évig élt együtt a feleségével, Lolával, utána szerettem volna nézni az ő életének is. Kerestem az információkat, de nagyon keveset találtam, és azok is gyakran ellentmondtak egymásnak. Miután tudtam, hogy Lola, Matzner Ilona is kassai volt, egyértelművé vált számomra, hogy a saját kíváncsiságom kielégítésére utánajárok, honnan, milyen közegből származik Lola, mi kötötte össze ilyen erősen és végzetesen ezt a két embert. Kassán élő történészként kutatni kezdtem a levéltárakban, könyvtárakban.

Márai Sándor utolsó Naplójában, már Lola halála után, sokat emlegette a feleségét, és olvasta naplóit, ami után érdeklődni kezdtem a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), de megtudtam, hogy a jogörökösök nem engedélyezik a kutatást. A könyvem megjelenése után viszont a Helikon Kiadó kezdeményezte Lola naplóinak a kutatását.

Mik az eddigi tervek a kiadással kapcsolatban? Kritikai kiadás készül belőle jegyzetekkel az irodalomtörténészek számára? Vagy inkább egy megszerkesztett, olvasóbarát anyagot kap kézhez majd az olvasó?

Lola naplói 1948-tól 1979-ig találhatók meg Márai Sándor hagyatékában a PIM-ben. Szinte biztos, hogy korábban kezdte el írni a naplóbejegyzéseit, de a kis füzeteket nem vitte magával az emigrációba, így csak azok maradtak fenn, amik elutazásuk után gyűltek össze. Ezek kézírásos, kis méretű füzetek, amiket először be kellett gépelni. A gépeléssel és összeolvasással két évig dolgoztunk Mészáros Tiborral (PIM), aki az 1948 és 1963 közötti időszakot írta, én pedig az 1964 és 1979 közöttit. Ez óriási mennyiség, több mint kétezer gépelt A4-es oldalt jelent. A kiadó az olvasókra gondol, és ezért egy megszerkesztett, de jegyzetekkel ellátott verziót szeretne kiadni (max. 1000 oldal körül).

Az eddig feldolgozott anyagból kiindulva milyen személyiség rajzolódik ki előtted? Milyen volt Lola?

A könyvemben Lola családját és fiatalkorát kutattam, ezután pedig megkaptam naplóit az 1964-es évtől, tehát még nincs előttem egy egységes kép róla, hanem látom a fiatal lányt és az idős Lolát. Most kezdem el olvasni a naplóit 1948-tól 1963-ig. Még így is hiányozni fognak Lola életének legaktívabb évei, 1925-től 1948-ig (ha csak elő nem kerülnek az akkor írt naplói). Furcsa, hogy az idős Lola szinte minden napját ismerem, kapcsolatait, időbeosztását, gondolatait, érzelmeit, álmait. Mind az olvasók, mind az irodalomtörténészek számára érdekes olvasmány lesz.

Miben ragadható meg leginkább Lola naplóiban a női nézőpont Márai naplóihoz viszonyítva? Miben ütközik ki leginkább a különbség?

Lola a mindennapokat írja meg, de az aktuális hétköznapi történések, gondok, élmények mellett gyakran visszaemlékszik a múltra is: álmaiban Kassa és a kassai ismerősök, a család szerepelnek leggyakrabban. Tőle megtudhatjuk azt is, mi foglalkoztatta éppen akkor a férjét, akinek naplóit gyakran előveszem, és az adott helyzetükről, élményükről egy szót sem találok benne. Lola, a nő, az emocionális, a háztartást vezető, a pénzt beosztó, aki annyira egynek érzi önmagát férjével, hogy Márai Sándor könyveit mindig többes szám első személyben emlegeti: a könyvünk.

Hol tart most az anyag feldolgozása? Lehet tudni már, hogy körülbelül mikorra várható a megjelenés?

Most kezdek hozzá a jegyzetek készítéséhez. Fel kell oldani a szövegben szereplő személyek kilétét, magánéleti és családi eseményeket, történelmi és kultúrtörténeti utalásokat, idegen nyelvű szövegeket és szavakat kell lefordítani (Lola gyakran használ német, francia, angol és olasz kifejezéseket). Egyelőre fogalmam nincs, mikor fogok ezzel végezni.

Ötvös Anna (Fotó: Szász Krisztina)

A naplóról készült fényképek forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Márai-hagyaték, jelzet nélkül.