47 éve halt meg Picasso

Az 1973  április 8-án 91 évesen elhunyt Pablo Picasso alapvetően meghatározta a 20. század művészetét. A spanyol képzőművész a párizsi iskola kiemelkedő képviselője és úttörője volt, akit Kassák Lajos egy verse szerint „végülis varázslónak kell tekintenünk”, kinek ecsetvonásai nyomán az „idegen dolgok mintegy leigázva megnevezik magukat”.

Picasso nem csak festett, hanem amellett, hogy szobrokat, kerámiákat is készített, dizájner is volt: a párizsi Ballets Russes társasággal együttműködve például hatalmas sikert arató jelmezeket és díszleteket tervezett az I. világháború alatt. Az viszont, hogy költőként és drámaíróként is alkotott talán kevésbé köztudott. 1935-ben két évre felhagyott a festészettel, és elkezdte megírni első házasságának történetét. Spanyolul és franciául írt verseket és színdarabokat. Kéziratai állítólag rendre hemzsegtek a helyesírási hibáktól, amelyeket nem volt hajlandó kijavítani. Úgy gondolta, egyénisége elveszne egy olyan szabályrendszerben, melyhez neki semmi köze. Ahogyan a festészetben is elrugaszkodott, figyelmen kívül hagyott minden szabályt és szokást, ugyanúgy nem fogadta el a nyelvtan korlátait sem.

Picasso 1935 és 1959 között több mint 300 verset írt. A 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festőjéről Nagy combjai című költeményével emlékezünk meg:

Nagy combjai
Keblei
Csípeje
Feneke
Karja
Vádlija
Kezei
Szemei
Orcái
Fürtjei
Orra
Torka
Könnyei

a bolygók a messze húzott függönyök és az áttetsző ég rejtezik a rács mögött
az olajlámpa és a kanárik csengettyűi édes fügék között –
a tejesbögre derűs mozgása minden nevetést levetkeztet
a fegyverek nyers súlya mozdul a kerti virágokban

oly sok játék hullácska lóg az ágakon az iskolaudvaron színjátszó dalokkal
tó a vér csali és csalán
mályvarózsa kockát vet
folyékony árnyék tűk és kristályos algák csokra
nyitja a mozgó színek táncléptét
felrázott üveg aljáról kitöltött
lila álarcban esőbe öltözve

A vers forrása: Magyarul Bábelben