dunszt.sk

kultmag

Reménytelenség; Arcok; Testek között

Reménytelenség

elfogyni látszik minden érvem a fájdalom ellen
hiába tiltakozom
veri az ajtót, mint a részeg szomszéd, mikor az asszony kizárja
elkerülhetetlen
még a munkahelyemen is macskaszőr száll a levegőben
az insta költők meg, a szívemet is szöszhengerrel pucolnák le
én csak a szombati műszak után írok, akkor vagyok költőnő

Arcok

a szája repedésében látom meg
olyan, mint dédanyám házának a fala
pálinkás üveg csattan szét rajta, foltot hagy
eláztatja a hézag széleit
kicsiny kaszáspók ereszkedik le a szemem előtt

Testek között

egy darab hús vagyok csak, élő hús akciós ruhában
utcákon lesem, kire ugorhatok rá
még a kebabos szemébe is belegabalyodom két percre
nem tudom elég hangosra tekerni a zenét
akkor is hallom, ahogy szuszogtok
válaszokat keresve felszedem a csempéket