Artemisia

Mint az már köztudott, az Egyesült Királyság más múzeumai mellett, a londoni The National Gallery is úgy döntött, hogy bezárja a kapuit a nyilvánosság előtt és a korona vírusra való tekintettel elhalasztja új kiállításait, köztük a tavasz egyik legnagyobb dobásával, a nagyszabású Artemisia tárlat megnyitásával együtt.

Artemisa Gentileschi (1593–1654) barokk festőnő a 16. század végén született Rómában és rendkívüli módon elismerésre is szert tett híres udvari festőként Firenzében. Ám az útja a sikerig kicsit sem volt könnyű és rózsás. Fiatal korában rengeteg megaláztatást, fájdalmat és kínt kellett elviselni, és ez rányomta a bélyegét a művészetére is. Halála után sokáig feledésbe merült, de az 1970-es években újra felfedezték és feminista szempontból kezdték elemezni műveit.

Letizia Treves, a kiállítás kurátora egy nemrég megjelent interjúban mesél arról, hogy miután a múzeum 2018-ban megvásárolta Artemisia egyik önarcképét, nagyon kevés ideje volt összeállítani a teljes tárlatot és felkutatni a hiteles forrásokat a művésznőről.

„Úgy gondolom, Artemisia megragadta a szélesebb közönség képzeletét, mivel az élettörténete és a művészete nagyon erős, személyes válaszokat vált ki az emberekből” – nyilatkozta a kurátor. Már csak azért is, mert szerinte Artemisia változatos önarcképei, illetve önábrázolása rendkívül allegorikus, többféle módon mutatja meg magát, egyfajta álarcként és önterápiaként is használva ezt. Treves szerint a tárlat fő célja, hogy a művésznőt egészében ismerjék meg a nézők, a személyisége komplexitását és érzékenységét mindazokon a traumákon át, melyek életművében és levelezéseiben egyaránt megjelennek.

A Letizia Trevesszel készült interjú az ARTUK oldalán olvasható.

Kiemelt Kép forrása: WikiGaleria