dunszt.sk

kultmag

Nukleáris szemiotika; A léten túli Európa; A közlés eseménye

Nukleáris szemiotika

Kiköltözteti a látványt. Inkább egy hárfát hallgat.
A gramofont. A kerek asztalkát.
A hangszóróból kibúvó rezonanciát.
A sarkot, ahol ott a széles karfájú, plüss fotel.
Az ágyat, aminek a fejtámlája fölött a jel.
A vitrinben egy csomag kártya, átgumizva.
Egy eltört hegedűvonó. Biciklipumpa. Menóra.
Kiviszi a képeket emlékezeten kívülre.
Megfogja a kurzorral a dolgokat és áthelyezi a jövőbe.
Hogy bizonyos sejtések feledésbe merüljenek.
Ásítanak a cselekvésképtelen lényegek.
Imára kulcsolódnak fejében a kezek.

A léten túli Európa

Lecserélném másikra ezt a történelmet.
Mert e stúdiumnak nincs szíve.
Csak a rációt ismeri, ami által gonosz.
Minden érzése rossz. Mondvacsinált a hite.
Csak a hatalmat bálványozza, a pénzt.
A historizmus egy pribék.
Nem bírja a szerver. Se a lágyrész.
Hányingere van a gólemnek.
Nem tünteti el a bor a sok vért.
Hiába öltöztette a zombit szentnek.
Az eszmék, a mirtusz. Tönkrementek.
Egyfajta idióma a gyilkolás nyelve.
A tét. Ki cicomázza szebbre?
Ne semmisüljön meg, mert bizonyíték lesz.
Valaki másként mentse!

A közlés eseménye

A beszédnek el kell törlődnie az érzés előtt. Az érintés megrázza a hallgatást. Telefonfülkék és budoárok az elgondolás teátrumában. Hordozható vécék és súgólyukak. A bohóc ecsettel integet. A sokadik lépésnél már fény derül a karakterére, hiszen ő egy fémvázas, villanydrótozott harlekin. Magyarul: robot. Odasétál a művésznőhöz és festegetni kezdi a hölgy meztelen hátát. Egy keresztet mázol a bőrre. Barokk zene szól, fagott és fuvola, csembaló és hárfa! A Merevlemez Paprikajancsi végül a hölgy arcára is piros festéket ken, s a tenor gyors mozdulattal feltör egy tojást, amit a nő a kezében tart, s amiből egy Hold alakú plazma hull a padlóra. A molett díva belenyúl a robot övtáskájába és egy piros nyelű kést húz elő belőle, amivel rögtön felszeleteli a főtt tojást. A színpad elsötétül. „Ennyit a jövőről és megvalósulásról.” Suttogja. Spinoza. Egy markáns pukkanás és a színtér metamorfózison megy át. Egy százas égő lóg a levegőben és rengeteg apró tyúktojás jelenik meg a deszkákon. Majd az egyik tojáshéj felpattan és kigyalogol belőle, a meszes tüllfátyol mögül, egy gépcsibe. Elindul a közönség irányába és a súgólyuknál felszáll. Nem tudni, hova tűnik. A kulisszák mögül gregorián hallatszik. A plébános porszívóval jön és eltakarítja a recepció pormacskáit.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket