A szabadidős tevékenység zsoltára

A táj csupa könnyű vászonruha, Uram,
klepetyusok röpdösnek, hacukák szálldosnak,
rezeg a gatya a lábakon,
libeg a ruha az idomokon,
ficeg a törcsi a vállamon,
lobog a vászon öltözködőkabin,
remeg a lengő vászonernyő,
a vászonernyő-erdő.
Mezítlábak taposnak pihe-puha fövenyen,
selymes betonon,
mezítlábak talpát vágja a kőzúzalék,
mezítlábat nyomorgatnak kavicsok,
fürdőgatyás sziluettek vonaglanak
a szilánkos kövön járás kínjától.
Ráncokkal körbecirkalmazott szemek hunyorognak,
vízcseppgyöngyös szempillák pillogatnak,
piruló vállak libabőrösödnek,
nap zsugorítja a bőrt.
Strandröpik röpülnek,
frizbik surrognak,
gumikacsák ringatóznak,
cifra űrszemét gabalyodik
bárányfelhők szakáll-pamacsába.
Az a fránya homok,
ahogy a hajlatokban megül,
ahogy a hajakat elnehezíti,
ahogy a nyelvünkön szemcsésedik,
ahogy a lángosban ott ropog,
ahogy a kirázott takarókból felhőzik.
Patakokban folyik
a naptej, a naptejföl, a naptejszín.
Hanyattfeküdni munkaköri kötelesség.
Hason feküdni munkaköri kötelesség.
Pancsolni munkaköri kötelesség.
Megszáradni munkaköri kötelesség.
Kutyát abajgatni munkaköri kötelesség.
Gyereket csiklandozni munkaköri kötelesség.
Fasírtot enni alufóliából munkaköri kötelesség.
Koviubit halászni befőttesüvegből munkaköri kötelesség.
Sörbajszot növeszteni munkaköri kötelesség.
Hát nem könnyű a szabadidős tevékenységgel
megbízott munkaerő élete, Uram!