A patkány éve; A tékozlás öröme

A patkány éve 

Ez a patkány éve lesz.
A tavaly úgy múlik el, mint egy
iszapba fulladt falu. Egy 
folyószabályozás áldozata.

Ez a végeérhetetlen panelfelújítások
éve lesz. Az összeérő szájaké, 
a tervezett, jól táplált csecsemőké. 
Aki nem tudja kikaparni a gesztenyét,
az csak magára vessen.
A kis kockázatú, közepes hozamú befektetések éve.
A lassú, módszeres terjeszkedésé.
Újra repülőkre ülünk, és
ellenőrzésünk alá vonunk mindent,
ami szerteágazott, széttartott, 
túlburjánzott, amíg nem figyeltünk oda.

Csak most még lapulj meg.
Várj ki.
Egy pisszenést se.
Ez a lyuk az otthonunk,
ez a hasadék a hazánk.
De ez a patkány éve lesz.
A türelmünk érleli, gyarapítja,
mint élettelen testet a titkos gázok.

A tékozlás öröme

Egyenlő adagokra oszt mindent, 
és a felét kidobja. 
Minden új, semmi sem régi. 
Minden új, ropog, szúrós a szaga
és be kell járatni. 

Megrág mindent. A húst, a növényi
szálakat, a cellulózt. A köveket, 
az élőt és a holtat.
Megrág mindent és kiköpi. 

Nézi, ahogy a gerle
két felnőtt fiókáját eteti. 
Ahogy lángol az erdő. 
A monitoron a bozóttüzeket,
a megemelkedett vizeket. 

Kiúszik a tóban oda, ahonnan
már nem lehet visszaúszni. 
És visszaúszik. Mindig visszaúszik.