dunszt.sk

kultmag

A munkafolyamatra zoomolva

A Nyílt Fórum résztvevői valószínűleg egyértelmű veszteségnek élték meg a karantént, hiszen így kimaradt a Deszka Fesztivál. A nézőtérről nézve azonban valamiképpen mégiscsak nyertünk a DeszKaranténnal.

A 2019–20-as évad második felével együtt elmaradt a Deszka Fesztivál is, amely Debrecenben a Kortárs Magyar Drámák Fesztiváljaként negyedik alkalommal adott volna helyet többek között a Nyílt Fórum drámafejlesztő programnak. A Nyílt Fórum pályázatára bejutott szerzők és fejlesztés alatt álló szövegeik ehelyett online debütáltak a Színházi Dramaturgok Céhének Facebook-oldalán június 15. és 20. között.

Ekkorra persze már kevésbé volt klausztrofób élmény a virtuális térbe kényszerült felolvasószínház, lehetett örülni annak, hogy mennyire más légkörű, távolságú, milyen máshogy intim ez az arcközeli játék, mint élőben lenne, mennyiben része a prédikátor figurájának a színész mögötti falon látható szentkép, mennyire jópofa ez a konyha, kinek milyen a fülese. És a színház jelenidejűségéből is érvényesül valami a vágatlan felvételekben, az elcsúszó hangsávban, a videók eltérő képminőségében, hangerejében. Néha megszakad.

A Nyílt Fórum 1985 óta működik, és 2016-ban nyerte el jelenlegi, több állomásos „vándortábor” formáját. A pályázaton kiválasztott hat dráma szerzője az első fordulón januárban Nyíregyházán vett részt workshopszerű csoportos konzultáción színházi szakemberekkel és írókkal, majd a mentorok segítségével alakuló anyagokat a második, áprilisi forduló helyett a DeszKarantén élő videóiban mutathatták be szélesebb közönség előtt – a megtekintések számát elnézve pedig szélesebb volt ez a közönség, mint a Deszkán lehetett volna.

Tóth Réka Ágnes Ez című drámájának részletét láthattuk elsőként, amely erős hangulatú képeivel, jeleneteivel az Y-generáció kapunyitási szorongását tűnik megfogalmazni. Egressy Zoltán mentor szerint az Ez egy többszereplős monodráma, a főszereplője pedig nem ott tart, ahol tarthatna vagy tartania kéne, a látott jelenetekből ömlik az érzés, hogy valahol máshol kéne lenni, például Ausztráliában. Ehelyett éjszaka a városban hajt keresztül a piroson biciklivel. A szinte cselekményváz nélkül egymásba fűzött, hétköznapi, urbánus életképeket a kar lírai, természetben kapaszkodót kereső betétei kapcsolják össze. Főként erre, a dráma és a líra vegyítésére fókuszál a szerző és a mentor beszélgetése is. Tóth Réka Ágneshez mindkettő közel áll, az Élet és Irodalomban is jelentek meg versei, emellett pedig szabadúszó dramaturgként és drámaíróként is dolgozik.

Tóth Réka Ágnes: Ez (részlet)

Tóth Réka Ágnes: Ezmerülés több részletbenA DeszKarantén Fesztivál online előadásaLÁNY Kurta NikéANYA/NŐ Kováts AdélMÁSIK LÁNY/KAR Pallagi MelittaFIÚ/ORVOS/KAR Horkay BarnabásMentor: Egressy ZoltánEz egy monodráma. Aki beszél, az én vagyok. Aki hallgat, az is. Kulcsszavak: felnövéstörténet, kapunyitási pánik, családi traumák, a feldolgozhatatlanság és a feldolgozottság mértéke. Az egység, ami lehetne most valaki más. Szünet. Szünetek. Most ne szólalj meg. Újabb kulcsszavak: gumicukor.A darab főszereplője nincs még harminc, de már nem is húsz. Tartania kellene valahol, lennie kellene valamilyennek, de csak egy kádban ül és arról beszél, hogy írni fog. Vagy arról ír, hogy beszél: az anyjával, szerelme exeivel, vagy az apjával, akivel már nem tud.Tóth Réka Ágnes 1987-ben született Győrben, most Budapesten él. Esztétika, spanyol és színháztudomány szakokon végzett, jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen írja doktori disszertációját. Szabadúszó dramaturgként és drámaíróként kezdett bábszínházaknál, de dolgozik felnőtteknek szóló előadásokban is. Ebben az évadban írt gyerekdarabot, szerkesztett verses monodrámát és megrendezte első dokumentum-drámáját Boncza Berta szövegeiből. Versei 2013 óta jelennek meg, publikált a Hévízben, a KULTer.hu-n és az Élet és Irodalomban. Az 5mondatok versoldal egyik szerzője.

Uverejnil používateľ Színházi Dramaturgok Céhe Pondelok 15. júna 2020

O. Horváth Sári már kétszer vett részt a Nyílt Fórumon, sőt 2018-ban és 2019-ben is elvitte a Vilmos-díjat, amelyet a dramaturgcéh és a Nyílt Fórumon részvevő közönség közösen szavaz meg. A korábbi két darab, a Lenni vagy nem és az Életigen az ideivel együtt alkotnak drámatrilógiát. A Hiszitek mit nemben a korábbi két történet szereplői jelennek meg. A részletből a hit rajzolódik ki központi kérdésként. Ezek a jelenetek önmagukban is megállják a helyüket, izgalmasan ütközik egymással a saját önképében mindenek felett hívő pénzember és a korosodó Star Wars-fan kívülről nevetséges, mégis szigorú belső logikát követő morális értékrendje. Az egyes szereplők interakcióit végigkíséri az Egó mint külön szereplő, ezáltal az sem marad rejtve, ami a fejükben zajlik. A mentorral, Orbán Eszterrel való beszélgetésben szóba kerül a rendezői látásmód, és kicsit betekintést nyerünk a munkafolyamat dilemmáiba, határidőnyomásába is. O. Horváth Sári ezt a gyógyszerfejlesztéshez hasonlítja.

O. Horváth Sári: Hiszitek mit nem (részlet)

Testvérek, szerelmek, barátok. 7 szereplő, akik a vallás, a hit, az objektív és szubjektív valóságképek- és síkok által lépnek kapcsolatba egymással és az élettel. Három férfi és három nő, akiket az Ego nevű szereplő kapcsol össze, miközben természetesen a figurák egymással is találkoznak, egymásra is hatással vannak, és az egymásnak kimondott és ki nem mondott szavak és gondolatok mentén próbálnak boldogulni, értelmet adni és kapni az életüknek, az életüktől. O. Horváth Sári 2017-ben végzett színházrendező szakon Bocsárdi László osztályában Marosvásárhelyen. A rendezés mellett íróként és dramaturgként is működik független és kőszínházi előadásokban egyaránt. Nyílt Fórum “veterán”, 2018 és 2019 Vilmos-díjas szerzője. A Hiszitek mit nem című dráma a LENNI VAGY NEM trilógia harmadik része.O. Horváth Sári: Hiszitek mit nemEGÓ Varga Klári NATASA Szilágyi Katalin TEÓNagy Norbert VINCE Nagy Dániel Viktor NÓRI Dobra MaraLACI Ötvös András ORSI Kónya Merlin Renáta Mentor: Orbán Eszter

Uverejnil používateľ Színházi Dramaturgok Céhe Utorok 16. júna 2020

Horváth János Antal szentivánéjének részletében megmutatkozik az, hogy ha minden klappol, milyen jól meg lehet mutatni, milyen jól tud érvényesülni a virtuális térben is a kettesbenlét és a két ember közötti feszültség vagy épp intimitás. A kisebbik gyerek beteg, és erről ugyan se a nagylány nem akar beszélni a barátjával, se a szülők egymással, mégis nyilvánvaló, hogy baj van. A családi tragédia és a szentivánéji népszokások apropóján a szinopszis szerint a dráma a hagyományokkal, a családi mintákkal való leszámolást, a máshogy, jobban szeretés szükségességét vagy lehetségességét dolgozza fel.

A beszélgetésből kiderül, hogy a szerző a helyszínt lakótelepnek álmodta meg, bár a részlet alapján biztosra vettem, hogy faluban járunk. Arról is beszél, hogy mennyire megváltozott, új hangsúlyokat kapott a pörgős, akciódús, impulzusokkal teli szituáció dinamikája attól, hogy a szakadozó online térben késik a hang. Horváth János Antal filmdramaturgként végzett, azóta a dramaturg munka mellett rendezéssel is foglalkozik, mozifilm és sorozat forgatókönyvét is írta, hazai pályán van. Mentora Forgács Péter.

Horváth János Antal: Szentivánéj (részlet)

A menni vagy maradni kérdés égetően aktuális világunkban. Ez a menés jelenthet csupán egy helyváltoztatást, egy másik környezet által megújulást, de jelentheti a családi szokások, hagyományok elhagyását. Megpróbálni valamit máshogy. Megpróbálni valahogy máshogy szeretni a másikat. Nem úgy, ahogy minket szerettek, vagy ahogy szeretnénk, ha szeretnének. Hanem, ahogy a legnehezebb: önzetlenül. Ki tudja, lehet, hogy sikerül.Horváth János Antal dramaturg, rendező, író. 1993-ban született Budapesten, 2018-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, filmdramaturg szakon. 2018 óta a Pesti Magyar Színház dramaturgja, számos színházi produkcióban dolgozott. Első rendezésére 2018-ban került sor, ebben az évadban pedig a Szkéné Színház egyik nagy sikere volt Rozsda című rendezése. Több forgatókönyvet is jegyez, például a 2019-ben a mozikba kerülő Szép csendben is az ő munkája.Mentor: Forgács PéterAPA Ötvös AndrásANYA Decsi EditANNA Lovas RoziJULI Mentes Júlia VirginiaDÁVID Baki DánielSZOTYOLA NÉNI Rainer-Micsinyei NóraDeszKarantén Fesztivál Nyílt Fórum 19/20Színházi Dramaturgok CéheTámogató: NKA

Uverejnil používateľ Színházi Dramaturgok Céhe Streda 17. júna 2020

Molnár T. Eszter is sikeres, több díjat nyert szerző, de elmondása szerint az eddigi drámái jórészt befejezetlenül maradtak. A zsúr című drámája részletében egy belvárosi gyerekzsúr vége felé járunk, miközben az utcákon szervezett mozgalmi zavargások folynak, a budapesti elitbe tartozó szülők pedig rögtönzött koktélpartit tartanak, majd túszokká válnak. A felolvasószínházi, jobban mondva a sokszereplős konferenciabeszélgetés-színházi körülmények sem akadályozzák az iróniát, a szereplők pont ugyanolyan helyzetbe nem illő vehemenciával bocsátkoznak filozófiai vitába, mint amennyire képesek a vérfoltok eltávolításának leghatékonyabb módszereiről vitatkozni. A szereplők színre lépése és távozása frappánsan követhető a beszélgetésbe való becsatlakozással.

A szerző és mentorai, Adorján Bea és Tóth Miklós beszélgetésében átfogó képet kapunk az eddigi munkafolyamatról. Molnár T. Eszter beszámol arról, milyen érzés volt a szöveg szétcincálása az első fordulóban, és hogyan dolgozott a szövegen a külső szempontok beépítésével. Tóth Miklós révén abba is belepillanthatunk, mit él át a mentor, ha látja az általa nyújtott impulzust hasznosulni, vagy épp akkor, ha utólag igazolódik, a szerzőnek volt igaza.

Molnár T. Eszter: A zsúr (részlet)

Bucskiék kisebbik lányának születésnapi zsúrján a háziasszony, Márta a nappaliban fogadja a szülőket. Sorban megérkezik egy elhagyott feleség és az őt elhagyó férj, egy feltörekvő középvezető, egy karrierista anya, és a nagylelkű házigazda, végül beront egy hívatlan vendég, és ami egy átlagosan kínos délutának indult, valami egészen másba fordul át. Mialatt a szereplők egymással és a múltból előkerülő titkokkal küzdenek, Budapesten elszabadul az etikai alapokra épülő terror, és egyértelművé válik, hogy ebből a nappaliból senki sem távozhat ugyanúgy, ahogyan érkezett. Molnár T. Eszter (Budapest, 1976) író, biológus. Ifjúsági és gyerekeknek szóló regényeit a Pagony Kiadó, felnőtteknek írt könyveit a Prae Kiadó gondozza. Legutóbbi regénye: Teréz, vagy a test emlékezete (2019). Szereplők – a debreceni Csokonai Színház társulatának tagjai:MÁRTA, a házigazda Varga KláriELEK, a férje, cégvezető Mercs JánosKATA, Elek munkatársa Újhelyi KingaTAMÁS, Elek munkatársa Takács DánielILDI, Tamás felesége Wessely ZsófiaGÁBOR, Elek munkatársa és barátja Papp IstvánSZONJA, Gábor volt felesége Edelényi VivienNÓRI, bébiszitter Hajdu ImeldaSANYI, egyetemista, Nóri fiúja, Mozgalmár Herczeg TamásMentorok Adorján Beáta és Tóth Miklós

Uverejnil používateľ Színházi Dramaturgok Céhe Štvrtok 18. júna 2020

Dóka Péter „bosszúdrámája”, a Polimax, avagy a Kockaróka visszatér egy szocializmusból örökölt, sötét, mocskos titkokkal teli játékgyár története, amelyet törött játékok és törött gyerekkorok szegélyeznek. A részletből nem derül ki, mindezt össze lehet-e vajon rakni majd végül, de feltűnő, hogy nagy a fókusz a női karaktereken és főként a férfiak által meghozott törvények között való boldogulásukon. „Már nem tehet meg bármit egy férfi, ha hatalma van”, fakad ki a Polimax tökös főszereplőnője.  

A beszélgetés Blastik Noémi mentorral ebben az esetben többet tűnik mutatni, mint maga a részlet – igaz, ez a leghosszabb beszélgetés a hat közül. Dóka Péter a Móra Kiadó főszerkesztője és számos gyerekkönyv szerzője, szintén veteránként nagy önreflexióval beszél a drámafejlesztésről és a karakterek alakításáról, és arról, hogyan figyelte a színészek kísérletezéseit a szöveggel. A dráma alapanyagaként a napfogyatkozás szinte misztikus élményét és a rendszerváltozással kapcsolatos frusztrációt, bizonytalanságot, az ártatlanság elvesztését jelöli meg. Szóba kerül az is, miért foglalkozik egy ember a gyerekkönyvekkel, lehet-e, hogy akkor valami teendő maradt a gyerekkorban, ezzel is dolgozik a szöveg. Úgy látja, hogy a Nyílt Fórum „az egyetlen esély a magafajtának”, annak a szerzőnek, aki úgymond „későn” jött rá, hogy drámával szeretne foglalkozni, abban továbblépni. A munkafolyamatot és az ezzel kapcsolatos döntéshelyzeteket komoly intellektuális kihívásnak érezte, amit hetekig tartott kiheverni.

Dóka Péter: Polimax, avagy a Kockaróka visszatér

Egy öreg sármőr, akit dobott a felesége egy törpéért. Egy néni, aki sosem gyújtja fel a villanyt. Egy bajuszrajongó nő, egy mindenkire irigy, félbemaradt művész, és a nagyfőnök, akit évek óta nem látott senki. Tőlük függ a Polimax játékgyár jövője. De kik ők egyáltalán? Szerethető őrültek, vagy ravasz gyilkosok? Ezt akarja megtudni Szofi, aki eltűnt nővére után nyomoz – s közben a gyár ontja a játékokat, a vén falak beszélnek, a padláson meztelen lányok táncolnak, a pincében valaki selejtes műanyag babákkal játszik.Dóka Péter 1974-ben született Budapesten. Számos gyerek- és ifjúsági könyv (A kék hajú lány, Lila királylány, Az ellopott zsiráf) szerzője, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője. Körbe K című darabját a Lakmusz Csoport vitte színre 2012-ben. Sajtkirály című gyerekdarabjáért 2017-ben Csukás István-díjat kapott. A Magyar Rádió korábban két regényéből hangjátékot készített, ő jegyzi a jelenleg a tévében futó Szupermalac és Űrpatkány című rajzfilmsorozat forgatókönyveit. TAUBER BÁCSI Hegedűs D. GézaMAREK Hajduk KárolySZOFI / MARGITA Nagy KaticaBÁRÁNY NÉNI Szalontay TündeMentor: Blastik Noémi

Uverejnil používateľ Színházi Dramaturgok Céhe Piatok 19. júna 2020

Dézsi Fruzsina A helyzet ura című drámájának részletében két angyal önéletrajzokat böngész a mennyországban, eközben arról beszélgetnek, hogy a mennyek működése voltaképpen diktatúra, majd becsoszog a másnapos, cinikus Isten. A dráma másik szintjén rövid betekintést nyerünk a kisvárosi fehérjefeldolgozó üzem rossz szagú korrupciós ügyeibe és helyiek alkoholos májelégtelenségébe. (A pályázat elején a dráma címe még A dög volt.)

Dézsi Fruzsina sem most esett át a tűzkeresztségen, a tavalyi Nyílt Fórumon is részt vett már a Vid napja (Nehéz az Istennek velünk) drámájával. A mentorával, Selmeczi Beával való tömör, pörgős beszélgetésük még online is maszkban zajlik. Saját bevallása szerint is nyíltan politikus szövegét a társadalomtudományi aspektus uralja, egyaránt megjelenik benne a bibliai megváltás tematikája és a magyarországi osztályszerekezet, annak a szociális rendszer hiányosságaiból adódó minden kiszolgáltatottságával. A Nyílt Fórum-os munka során elsősorban finomodni, színpadi műhöz közeledni érezte az eredetileg kiáltványszerű anyagot. Több iróniával gazdagodott, és a színészekkel való együttműködés alatt alkalma nyílt tesztelni a dráma dinamikáját, játékosságát, azt, hogy mi tud kijönni mindebből a színpadon. Ez az a pont, ahol a színészek kérdései, reakciói rámutathatnak a szöveg hiányosságaira.

Dézsi Fruzsina: A helyzet ura (részlet)

Mi van akkor, ha Isten lámpaoltás után besurran egy szobába, aminek az ajtaja nem neki lett nyitva hagyva? Elvégzi a dolgát, a következményeit pedig viseljék az emberek. Mondjuk a polgármester meg az a fiatal lány. Semmiképpen sem Mária. Kategorikusan Marika. A fehérje-feldolgozó üzemben legalábbis így hívják. Az üzemben, ami csupa kitárt zseb, csupa félrenéző szem.Meg persze némi mutyi, egy kis korrupció, lehetőleg befogott orral, hiszen jól tudjuk: egy tisztességes politikust alkalomadtán még kissé undorítják is kötelezettségei.A szerzőről:Dézsi Fruzsina (1995) 2019-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró osztályában, jelenleg kulturális antropológiát tanul, illetve a Társadalomelméleti Kollégium tagja. 2019-től a TÁP Színház produkciós vezetője. Dézsi Fruzsina: A helyzet ura2. jelenetISTEN Szabó ZoltánANGYAL1 Selmeczi BeaANGYAL2 Jankovics Péter5. jelenetCSÓKA, a polgármester Jankovics PéterBAKOS, az üzemvezető Szabó ZoltánMÁRIA Homonnai KatalinMentor: Selmeczi BeaDeszKarantén FesztiválNyílt Fórum 19/20Színházi Dramaturgok CéheTámogató: NKA

Uverejnil používateľ Színházi Dramaturgok Céhe Sobota 20. júna 2020

A drámarészletek és a beszélgetések továbbra is elérhetőek a Színházi Dramaturgok Céhe Facebook-oldalán, a bemutatókra pedig a terv szerint 2020. augusztus 9–14. kerül sor Szentendrén, a Dunaparti Művelődési Ház udvarán.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket