120 éve hunyt el Nietzsche

120 éve hunyt el Friedrich Nietzsche német filozófus, költő, zeneszerző. Nietzsche mindig is vitatott gondolkodónak számított, ugyanakkor filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatással volt számos alkotóra, művészre, gondolkodóra egyaránt. Gondolatai könnyen félreérthetőek, amennyiben olyasvalaki értelmezi őket, aki a sok helyütt prófétai dühöt és indulatot mutató szöveget a metaforákon túl, szó szerint veszi, és a valóságban is megvalósításra alkalmasnak gondolja: „A nyelv általi önformálás Nietzschének olyan szenvedélyévé válik, amely gondolkodásának összetéveszthetetlen stílusát adja – írja Rüdiger Safranski is Nietzsche – Szellemi életrajz című munkájában, majd így folytatja: Ebben a gondolkodásban elmosódnak a határok megtalálás és kitalálás között, a filozófia nyelvi műalkotássá és irodalommá válik, és ennek az a következménye, hogy a gondolatok elválaszthatatlanul hozzátapadnak nyelvi testükhöz. Amit Nietzsche nyelvi virtuozitása elővarázsol, azt csak jelentékeny evidenciaveszteség árán lehet más szavakkal visszaadni.”

„Számosan jó okkal tagadják, hogy ez a nagy hatású író-költő egyáltalán filozófusnak tekinthető-e. Azt azonban tagadói, cáfolói, megvetői se tagadhatják, hogy helye ott van a legjelentékenyebb német lírikusok között” – vallja Hegedűs Géza, akinek szavaira alapozva most Nietzsche költészetének jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet, különböző tanulmányok, esszék szerzőjét idézve.

„Aki Nietzsche filozófiáját érteni és élvezni akarja, ne kutassa mindjárt általános tudományos vagy társadalmi értékét, hanem tekintse előbb alkotója vallomásának, intim naplójának. […] Azt hiszem, Nietzschében az ember, az egyéniség, a költő kiválóbb mint a filozófus, s mint valamely logikailag bevégzett tanrendszer alkotója” – írja Henri Lichtenberger Nietzshe Túl az erkölcs világán című kötetének bevezetésében.

Vályi Bódog Nietzsche első magyar fordítója is azt írja, hogy pont azt nem sikerült visszaadnia Nietzschéből ami legnagyobb varázsa: „Ne is keresse senki ebben a fordításban a stilista Nietzschét, de törekedjék megelégedni a filozófussal, jóllehet Nietzsche egyéniségének talán legnagyobb varázsa az, amiről le kell mondania!”

„Nevet akart adni az ismeretlennek. Nietzsche az olyan költő-filozófusok közé tartozott – írja Adam Zagajewski –, akik működési területükön nagy költőkkel is találkozhatnak. A költők viszont – és ez közös vonásuk – nem törekednek az ősszubsztancia, az őselem megtalálására, nem keresik artikulált, diszkurzív, szisztematikus módon a lét egységét. Megelégednek a szuggesszióval, allúzióval, a metaforák dús szövevényével; idegen tőlük a gondolat, hogy egy központi metaforát vagy metonímiát keressenek. […] A költészet titokzatos életre van ítélve, a titok mellett örökös, serkentő bizonytalanságra. Nietzsche viszont szenvedélyesen tört a világ titkainak módszeres kiirtására, a nagy föladvány megoldására.” (Adam Zagajewski: Friedrich Nietzsche hasznáról és káráról)

A költő halálának évfordulója alkalmából Ez a sok nyámnyila lélek című versét ajánljuk Petri György fordításában:

Ez a sok nyámnyila lélek
zord haragra készt:
nyelnek mérget, míg dicsérnek,
hódolatuk rejt önmegvetést.

S mert nem vonszolódom velük
e korszakon át:
szenvedhetem tekintetük
gyilkos-nyájas, irigy sugarát.

Gyaláznának, bolondjukat
járatnák velem.
Szemük bennem vaksin matat,
nem igazodik el sohasem.