110 éve született Faludy György

Ma lenne 110 éves Faludy György Kossuth-díjas költő, író és műfordító. A 95 éves korában elhunyt, hányattatott sorsú alkotóról most nem botrányt keltő és merész Villon-átköltései kapcsán, és nem is a világirodalmi visszhangnak örvendő, bravúros önéletrajzi műve (Pokolbéli víg napjaim) apropóján emlékezünk meg, de a kevésbé ismert, Eric Johnsonnal közösen írt Jegyzetek az esőerdőből c. kötetből vett részlettel tisztelgünk előtte:

„Amit irigylek Erictől és attól a nagyon kevés embertől, kik osztoznak  vele  ebben:  a  halálfélelemtől  való  teljes  mentesség. (Ami nem vonatkozik a meghalás processzusára, amely nagyon kínosnak bizonyulhat.) Védekezés helyett egy alkalommal előadást tartottam néki, hogy semmi sem teszi oly édessé, oly kívánatossá az életet és emeli a létezés értékét a megérdemeltnél is jóval magasabbra, mint éppen a halálfélelem. Hozzám közelálló embertársaim többsége osztja ebbeli nézetemet. Nagyon kevesen akadnak, akik, mint ő, őszintén, nyíltan és minden cinizmus nélkül, habár nékem annak tűnik azt vallják: »A létezés bizonyos ideig kívánatosnak tűnik, de nem elég vonzó ahhoz, hogy hosszabb ideig, vagy akár örökre itt akarnék maradni.« Úgy tűnik, hogy ez a két szélsőség: a haláltól való félelem és a halállal szemben érzett teljes közöny, nem annyira vélekedés vagy elhatározás dolga, mint velünk született és élethoszsziglan  tartó  adottság.  Évekkel  ezelőtt,  mikor  Eric  még  nem mondott búcsút katolikus hitének, a valenciai katedrálisban sétáltunk. Egy festményt néztünk, melyen feltámadás napján az angyalok segítik ki mély sírgödreikből a feléledő, idősebb halottakat. Mikor kiléptünk az utcára, a lélek halhatatlanságát kezdtük  tárgyalni. »Természetes,  hogy  hiszek  benne« magyarázta Eric –, »hiszen az Egyház ezt parancsolja és dogmának fogadta el a negyedik Lateráni Zsinaton. Személy szerint egyéniségem megsemmisülését  tekinteném  előnyösebbnek.« Nyilatkozata annyira megbotránkoztatott, hogy mindjárt szonettet írtam beszélgetésünkről. Akkor jöttem rá, hogy a vallásos hitnek nem minden esetben és nem szükségszerűen alapja a halálfélelem. ”

Ma már nem titok a két férfi 36 évig tartó szerelme, de annak idején Johnsont Faludy mindenütt csupán titkárjaként és fordítójaként mutatott be, ami igaz volt ugyan, de nem fedte a teljes valóságot.

Eric Johnson 26 éves balett-táncos volt New Yorkban, aki beszélt többek közt fanciául, japánul, ógörögül és latinul – sőt latin verseit még a Vatikában is publikálták –, amikor elolvasta Faludy, eredetileg angol nyelven íródott Pokolbéli víg napjaim című visszaemlékezését. Olyannyira hatása alá került, hogy fejébe vette, találkoznia kell a szerzővel, ezért a szocialista Magyarországra utazott és megtanul magyarul. Később Máltán talált rá a feleségét gyászoló íróra. Johnson szerelme elsősorban intellektuális kötődés volt, de Faludy buja érzékiségén keresztül – költészetének hatalmával – testileg is „meghódította ” a fiút. Johnsonhoz írt szonettjei a magyar költészet legjobbjai közé tartoznak: „Ezekben a szonettekben hagyja maga mögött a testiségből eredeztethető látásmódot, és figyelme fókuszába a lélek szépsége, annak a szerelmi kapcsolatokban megmutatkozó domináns jellege kerül. ”

Balogh Ákos Szerelem a nemeken túl c. tanulmányában írja, hogy Faludy a „korlátozó tényezőket nemek tekintetében nem vett figyelembe, nyíltan írt mind férfiakhoz, mind nőkhöz fűződő szexuális kalandjairól, illetve szerelmi kötődéséről. Különbségtételt csupán érzelmi motivációinak megjelölésében alkalmazott, amennyiben a szerelem jelenléte vezetett a szexualitáshoz, vagy csupán a kéj önmagáért való átélése. A szerelem és testiség szabadon kezelése szembenállásként is értékelhető egy felsőbb pozícióból befolyást gyakorló hatalommal opponálva. Ez a hatalom lehet akár a társadalom nemi szerepeket besoroló, tradicionális struktúrájának determináló hatása, vagy a szülői önkény, vagy egy elnyomó diktatórikus államgépezet működése. A szellem szabadságáért folytatott küzdelemben, a rendszerbe kényszerítettség ellen fellépő lázadásként értelmezhető a nemi identitás határainak lerombolása. Faludy függetlenségi harcai, lázadásai az apai fennhatóság, a vallási dogmatizmus, a diktatúrák kontrollja elleni helyzetből könnyen tolódtak a szexualitás mint kitörési pont felé. Ebben a megbotránkoztatáson túl az önállóságnak, a szubjektum szuverenitásának deklarálása is szerepet játszik. ”