„…versei hihetetlenül intenzívek és őszinték” – Louise Glückről Ferencz Mónikát kérdeztük

Idén Louise Glück kapta az irodalmi Nobel-díjat. A már korábban is sok rangos díjjal jutalmazott költőről Ferencz Mónika Junior Szépíró díjas költőt, műfordító kérdeztük.

Glück nem tartozott azok közé, akiket a Nobel-díj esélyesei között szoktak emlegetni. Meglepetésnek számít ennek ellenére, hogy végül ő nyerte el a díjat?

Valahol pont ez a szépsége a Nobel-díjnak. Rengeteg ember kiérdemelné, és hajlamosak vagyunk az alapján latolgatni az esélyeseket, hogy kik az elmúlt évek világirodalmi szinten legfelkapottabb, legolvasottabb szerzői. Jó, hogy a döntés minden évben meg tudja lepni a közönséget, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb a diverzitás a díjazottak között, mint ahogy azt előre gondolnánk. Louise Glück szerintem megérdemelten nyerte el a díjat és éppen ezért, egyáltalán nem lep meg vagy nem vitatom ezt a döntést, attól függetlenül, hogy rengeteg más alkotót is fel tudnék sorolni, aki ugyanígy megérdemelte volna.

Szórványos megjelenésekből (pl. Kalligram, Versum) tájékozódhatott eddig a magyar olvasó erről a költészetről. Miben áll Glück művészete? Hogy jellemeznéd a verseit?

Glück verseiben a legfőbb szakmai érték számomra az, hogy nagyon szépen kísérletezik a lírai nyelv különböző rétegeivel, miközben versei hihetetlenül intenzívek és őszinték. Emiatt nagyon szépen tudja árnyalni témáit, akár a verseiben sokszor helyet kapó, mára már erősen stigmatizált depresszió témakörét is.

Miért fontos a depresszió témája a költészetben, és miért fontos az a mód, ahogy Glück megragadja?

Nincs olyan téma a világban, ami ne lenne fontos valamilyen perspektívából nézve, a költészetnek valahol az is feladata, hogy ezeket a perspektívákat megtalálja. A depresszió persze alapvetően is, sok szempontból fontos téma, hiszen rengeteg embert érint társadalmi szinten, sokan hajlamosak elbagatellizálni vagy egy trendi betegségként számontartani, de valójában fontos látni a maga valójában, hogy milyen komoly betegség is ez.

A megjelent ismertetők szinte mind kiemelik a versekbe írt mitikus elemeket. Milyen perspektívából közelít ehhez Glück?

Glück szívesen értelmezi újra a görög mítoszokat abból a szándékból, hogy az ő szemükön át jobban megmutasson vagy érzékeltessen modern kapcsolati és társadalmi problémákat. Nekem például ezek közül személyes kedvencem a Perszephonéról szóló verse (Persephone the Wanderer), ami rendkívül eredetien és átélhetően láttatja a nők elleni erőszak különböző formáit.

Milyen módon van jelen Glück az amerikai költészetében?

Saját költészetének hatását az amerikai költészetre persze az idő fogja igazolni, az mindenképpen egy fontos szerepvállalás Glück részéről a modern amerikai irodalomban, hogy aktívan részt vesz újabb és újabb fiatal tehetségek felfedezésében és elindításában. Én például Glück nevével először akkor találkoztam, amikor belekezdtem Richard Siken első kötetének fordításába. Azon kívül, hogy Louise írta a kötet fülszövegét, benne van a Yale Series of Younger Poets Prize zsűrijében, ami Siken mellett rengeteg tehetséges amerikai költőnek adott lehetőséget a debütálásra.