Tudományos felmérés készül a streaming-szolgáltatások negatív hatásairól

Az angol parlament kulturális bizottsága bejelentette, hogy a közeljövőben olyan vizsgálatot indítanak, amely a streaming-szolgáltatások gazdaságra és felhasználói viselkedésre gyakorolt hatásait kívánja feltérképezni. Olyan világcégek kerülnek górcső alá, mint a Spotify, az Apple Music, az Amazon Music és a Google Play – írja a The Guardian.

A bizottság elnöke, Julian Knight szerint ezek a zenei szolgáltatók és algoritmusaik nagyban befolyásolhatják a zeneipar, a zenészek, a lemezkiadók és a zenei jogdíjasok jövőjét. A legtöbb streaming-szolgáltató jelenleg a pro-rata modell alapján működik, ami azt jelenti, hogy a felhasználók által befizetett díjakból, előfizetésekből az az előadó kapja a legtöbb pénzt, aki összességében a legnépszerűbb, azaz a legtöbb meghallgatással rendelkezik. A zenei vállalatok közül eddig egyedül a Deezer kísérletezik a másik modellel, amely felhasználó-központú, tehát minden meghallgatás számít, az előadók minden egyes felhasználó meghallgatásához arányosan kapják meg a pénzt. (A Spotify egyébként jelenleg 0,002– 0,0038 fontot, míg az Apple Music 0,059 fontot fizet minden egyes lejátszás után.)

Az előadók magasabb megbecsüléséért és alulfizetésük megszüntetéséért maguk a zenészek is kiálltak: idén indult a #BrokenRecord nevű kampány, amely arra kívánja felhívni az előfizetők figyelmét, hogy a pénzük nagy része általában nem az őt megillető zenészhez kerül.

A kulturális bizottság azt reméli, hogy a zenei szakértők, az érintett előadók, lemezkiadók és streaming-szolgáltatók együttműködésével sikerülhet létrehozni egy, az Európai Unióéhoz hasonló jogvédelmi irányelvet.