Jozef Karika új könyvében forgószélként söpri el a határokat valóság és képzelet közt

Jozef Karika (1978) szlovák származású író, több irodalmi díjat tudhat magáénak, megkapta többek közt az Irodalmi Alap díját is. Egyetemi tanulmányai sorántörténelemmel és a filozófiával foglalkozott – ezen tudását remekül kamatoztatja az írásaiban. Legújabb szerzeménye a Smršť (Forgószél) címet kapta, mely 19. a kiadott könyvei sorában. A sikeres szerző – akinek nevéhez több mint 400 000 eladott példányszám fűződik – meghódította Közép-Európát, műveit több nyelven is megjelentették (pl. csehül, lengyelül, angolul).

Jozef Karika már húsz éve ír bestsellereket, első könyvei (A szláv varázslat – Slovanská magie; 2003, Árnyékzónák – Zóny stínu; 2005) témája a mágia és a misztikus világ volt. Újabban a horror történetek felé orientálódik, nagyon nyílt és fantáziadús irodalmat képvisel. Nemrég megjelent könyvét egy gyönyörű, de veszélyes meteorológiai jelenség inspirálta, a halny, mely egy lengyelországi viharos bukószél. A főn típusú, meleg, száraz szél a völgyek felé áramlik a hegyről (Kárpátok, Szudéta-hegység). A jelenségről Rafał Raczyński készített egy látványos felvételt, amikoris 192 km/h-s szélerősséget mértek (az eddigi rekord 288 km/h).

Karika legújabb könyvének hőseit a szél démonja szállja meg. A történet arra alapoz, hogy a lengyelek összefüggésbe hozták a halnyval a megemelkedett (ön)gyilkossági kísérletek és depresszióba esett emberek számát azokon a területeken, ahol fúj. Az ötletet egy szlovák–lengyel határon élő olvasójától kapta, aki beszámolt neki az észlelt pszichológiai hatásokról. Ezt felhasználva és mitizálva született meg a Smršť. A szerzőt magát filozófiai szempontból is érdekelte a jelenség, így igazán alapos kutatómunkát végzett a történet írásakor, mely az olvasóknak remek menekülőútvonalat kínál a valóságból. Az író a SME szlovák napilapnak adott interjújában elárulta, hogy művében megbirkózik az emberi lét végességével való megbékélés problematikájával is.