dunszt.sk

kultmag

„Mindig csak még egy jó verset szeretnék írni”

Rékai Anett 21 éves fiatal költő, a verseiről és az Instagramjára posztolt „napraforgós hátteres idézeteiről” beszélgettem vele

Elnézegetve az Instagramodat mindig nagyon elfog a hygge életérzés, nagyon hangulatos, meghitt. A verseid viszont nagyon mások, eléggé feszült hangulatúak. Hogy fér össze ez a két dolog?

Szerintem az ember, ha befogadó vagy fogyasztó, egyszerűen mást vár egy Instagram oldaltól, mint egy verstől. Magamból indulok ki, én mondjuk  ha felmegyek Instára, akkor szép, hangulatos képeket akarok látni, amik visszaadják az életkedvemet. Amikor viszont verset olvasok, inkább valami mélyebb dologra vágyom. Valamire, ami megráz. Szerintem az ember akkor szokott verset olvasni, amikor valami rossz történik az életében.

Mikor kezdtél el írással foglalkozni?

Gyerekkorom óta író szerettem volna lenni, egyszerűen lenyűgöztek a könyvek. Akkoriban azt hittem, költők már nem is léteznek, meg hogy a költészet valami nagyon nehéz dolog, csupa formai megkötés az egész, és nem nekem való. Aztán amikor összetalálkoztam korombeliekkel, akik szintén írtak, mindig kiderült, hogy verseket írnak. Én nem értettem hogyan, hiszen verset írni tök nehéz, ők meg nem értették, hogy én hogy írhatok prózát, mikor az tök nehéz. Később rájöttem, hogy a korosztályomban a lírikusok vannak többségben, tehát nálam ez kicsit nyájösztönből is volt, hogy váltottam. Konkrétan verseket 17-18 évesen kezdtem írni. Tipikus sztori: a lánynak szerelmi bánata van, mert életében először szakított vele a fiúja, és valahogy fel kell dolgoznia.

Az instagramos napraforgós hátteres idézeteiddel van valami konkrét terved? Esetleg ilyen Rupi Kaur-szerű kötet?

Instaköltőként nem igazán lehet betörni a szépirodalomba, mert lenézik őket, hiszen nem kellett „mércét megugraniuk”. Én előbb publikáltam folyóiratokba. Az instás idézetekkel saját magamat akartam motiválni, hogy írjak rendszeresebben, mert azt vettem észre, hogy nagyon szűk körhöz tudok csak eljutni. Új olvasók meg nehezen találnak meg, ezen szerettem volna változtatni. A célközönségem a hozzám hasonló fiatal lányok, talán a legjobban ők tudják értékelni a verseimet. Azzal, hogy instára kis szösszeneteket rakok ki, kikerülöm azt a dolgot, hogy nem mentek át semmilyen szűrőn, mert ezeket előtte már publikáltam. Ezek részletek hosszabb versekből, és általában valamiért jobban tetszenek az embereknek, mint az egész szöveg.

Szeretnél majd valamikor saját kötetet kiadni?

Persze, ez lenne a cél. Konkrét kézirat viszont nem állt még össze, de nem szeretnék ezen nagyon görcsölni, mert attól félek, ha kitalálnék valami nagyon világmegváltó koncepciót, akkor eszerint a terv szerint írnám meg a verseket, erőltetettnek érezném. Inkább mindig csak arra az egy szövegre próbálok koncentrálni, amit éppen írok vagy szerkesztek. Mindig csak még egy jó verset szeretnék írni.

Anett Instagramja itt található.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket