Fejezetek egy mobiltelefonból

1.
A készülékből egy kahácsoló,
krákogó, el-elhaló hangot hal
lok –  ki garantálja,  hogy ked 
ves barátom,  L.,  akit egyébk
ént  már egy éve nem  láttam, 
még                                       élet
ben                                        van, 
nem                                      vala
hon                                        nan
a túl                                       vilá 
gról                                      kahá
csol                                       bele
a tel                                      efon
ba ?                                      Igen,  
az e                                      mlék
eink                                     a  20.
századról,  zsarnokokról,  rög-
és téveszméinkről,  fiatalkori 
olvas-,  tanul-,  iro-  és   egyéb
-mányainkról, határozóink id
ő- és térközeiről,  miniszokny
ákról, bugyikról, röpködő lóf
arkakról  közösek,  s ezek téve
dhetetlen  azonosítók,  de hol
van már  a tavalyi hó!,  hol  az 
önazonosságelv!    Változott  a
Theatrum mundi színpadképe, 
s már mi,  néhány túlélő matu
zsálem  vagyunk  túlvilága val
ami  felfoghatatlan  evilágnak, 
mely épp legújabb abszurdját 
játssza: be akarja magát tűrkö
dni egyetlen „okos” telefonba.

2.
A telefonban H. I.-ként mutatkozott be.
Azzal  hívott föl,  hogy  az interneten  ta
lálta meg  a nevem,  s  a fia  vagyok-e  va
jon  a  költő  T. Á.-nak.  Megszállt az ör
dög, ráhagytam: igen.  Kíváncsi voltam, 
mit  fog mondani rólam,  ha már halott
nak  hisz,  azaz  az  utókort  akartam  ek
képpen  lehallgatni.  De nem sikerült, I.
csak annyit mondott: Halottról jót vagy
semmit. Vártam, folytatja, de hallgatott:
a semmit mondta. Aztán idegen nyelvre
váltott: Arpi, nerob sa hlúpejším, než si! 
S így  közvetve  mégiscsak rólam is szólt, 
mert  mit csinál a költő,  hogy verse vers 
legyen, ne puszta okoskodás? Lebutított 
énjének szellemidéző asztalát táncoltatja.

3.
A. és I. (mondjuk 
Arpi és Ili) hamarább 
összevesztek,  mint  ahogy 
találkoztak, telefonjuk sejt
hálójában az okozat  mege
lőzte  az okot.  A  „mobilt”
a  belefojtott  korábbi  sírá
sokkal pont erre az esetre t
alálták föl: a tegnapi árulás
ma csörren, a félúton nyitv
a maradt száj összecsukhat
atlan esernyő,  bordázatába
n esőerdők emlékét  hordja.

___________________
A 2. részben szereplő szlovák nyelvű szöveg jelentése:
Árpi, ne tedd magad hülyébbnek, mint amilyen vagy.