Vida Igor: „Rengeteg a fiatal zenész, akik várják a bemutatkozási lehetőségeket”

Január 24-én rendezik meg a 14. Jazz Showcase tehetségbörzét a Fesztivál Színházban. Ahogy a szervezők fogalmaznak, a pandémia árnyékából igyekeznek kitörni, ezért az eseményt a Müpa honlapján és YouTube-csatornáján lehet majd figyelemmel követni. A nemzetközi zsűri egyik tagja a szlovákiai Vida Igor lesz, aki az európai jazzhálózat fontos csomópontja, az Are you Free? Improvizált zenei fesztivál művészeti vezetője, a Mediawave Alapítvány kuratóriumi tagja. A Showcase-en már sokadik alkalommal zsűriző jazzmant kérdeztük.

A rendezvény, ahogy a neve is mutatja, egy show, s így a jazz népszerűsítése az egyik feladata. Ami indokolt is. Hogy látod, sikerül ellátni ezt a feladatot? Értve ezt a múltra is, vagy épp az új körülmények közt, az online eszközöket használva.

Bizonyára sikeres a rendezvény, hisz ilyen hírnevű intézmény, mint a Müpa szívügyének tartja, hogy minden éven megszervezze, akár online is. Eddigi tapasztalataim alapján az élő koncertek mindig teltházasok voltak. Magyarországon, illetve Budapesten talán nagyobb az érdeklődés a műfaj iránt. Rengeteg a fiatal zenész, akik várják a bemutatkozási lehetőségeket. Ez a rendezvény is egyike az ilyen alkalmaknak. Az online közvetítések az előadói és nézői jelenlét híján nem tudják átvenni az élő koncertek szerepét, de szükségmegoldásnak megfelelnek. Így még talán több emberhez is eljuthat a program, hisz olyanok is bekapcsolódhatnak, akik amúgy nem tudnának eljönni a koncertekre. Azt még azért hozzá kell tenni, hogy az utóbbi időben az internetes sugárzások száma ugyan megnőtt, de nem mindegyik megfelelő színvonalú, ami rontja az élvezeti értéket és a nézők ilyen közvetítések iránti bizalmát is.

A szakmai oldal felől nézve: mi a jelentősége a Jazz Showcase-nek? Hol helyezhető el a jazztérképen és hová adhat belépőt?

A showcase lényege, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson a pályakezdő fiatal zenészeknek. Nem titkolt szándék, hogy külföldre is eljusson a hírük. Talán ezért is van a zsűrinek minden évben 2-3 külföldi tagja is. A zsűritagok azon kívül, hogy kiválasztják a legszínvonalasabb produkciót, általában felajánlanak egy-egy fellépési lehetőséget is az általuk kiválasztott előadóknak. A budapesti showcase nem egyedülálló a régióban, hisz Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is vannak hasonló seregszemlék. Ezt a nemzetközi zsűri teszi kimagaslóvá. Míg pl. idehaza a hazai szakma és közönség figyel fel a Nové tváre slovenského jazzu vagy a Jazz Start Up seregszemlék előadóira, addig a budapesti esemény már csak a zsűri összetételének köszönhetően is nemzetközi jelentőséggel bír.

Ha megnézzük a résztvevő zenekarokat, azt látjuk, hogy nagyon nagy a műfaji változatosság, a számodra kedves szabad improvizációtól kezdve egészen a modern értelmezésű swingig. Lehet itt egyáltalán dönteni?

Nem könnyű a döntés, de bizonyára mindegyik zsűritagnak megvan a maga elképzelése a legjobb előadó karakteréről. Végül közös megegyezéssel mindenképpen kiosztásra kerül a díj, illetve a díjak. Elsődleges szempont a magas színvonal, a hitelesség. A jazz népszerűsítése a cél. Ezért általában olyan előadó kapja az első díjat, aki a remények szerint képes lehet új híveket szerezni a műfajnak. Ha viszont kicsit más, kísérletezőkedvűbb előadó is akad a kínálatban, bizonyára az is megtalálja a fellépési lehetőségét. Illetve a szervezők felfigyelhetnek rá ezen a rendezvényen.

A fellépő zenekarokban szép számmal vannak Szlovákiából származó magyarok is. Az ilyen irányú mozgásra már korábban is láttunk példát. Hogy látod, milyen mostanában az átjárás a két ország között?

Úgy látom, a magyar ajkú hazai zenészek, mivel Szlovákiában sajnálatos módon nincsenek meg a jazz oktatását elősegítő intézmények, valamelyik budapesti intézményben próbálnak szerencsét. Ott aztán ki-ki a maga módján él az adódó lehetőségekkel. Szlovákia felé is működik a csere, hisz több zenész is jön szlovákiai projektekbe játszani. Az előbb említett kint tanuló előadókon kívül pl. Fekete Kovács Kornél gyakori vendége jó pár, Nikolaj Nikitin nevéhez fűződő projektnek. Vagy pl. Kovács Linda triója Kassán adta ki lemezét. Azért még mindig jelentősen túlsúlyban vannak az innét Magyarországra irányuló törekvések.

Hasonló rendezvényen zsűriztél már Szlovákiában is. Miben különbözik a két szcéna? S ha van, ez a különbség magyarázat lehet arra, hogy miért mennek Magyarországra a fiatal szlovákiai zenészek?

Szlovákiában is jelen van szinte az egész műfaji paletta, csak lényegesen kevesebb a zenész. A jazzoktatás eleve gyermekcipőben jár. Nincsenek hagyománnyal rendelkező oktatási intézmények, mint Magyarországon. Ebből is adódik, hogy kevesebb a felkészült zenész. Akik viszont nagy munkával jazz-zenésszé válnak, hangszeres tudásban nem maradnak el a környékbeli társaiktól. Csak a továbblépés nehezebb. Erre viszont jó alkalom egy-egy határon átívelő projekt, csereakció, közös zenekar vagy a külföldi tanulás, tapasztalatcsere.

A 14. Jazz Showcase-en közönségdíjat is kiosztanak, a közvetítés alatt a nézők online szavazataira is számítanak az ifjú tehetségek.