Soha nem vertem embert
Közös dolgaink elárulóinak
Önfelmentő szövege vagyok.
Sívó homok vagyok, pestis vagyok,
A szél felkap, de megmagyarázom.
Barátaimat a nem barátaimhoz rúgtam.
Barátságunkat elhazudtam,
És azt hirdetem, hogy ők hazudták el.
De most megmagyarázom.
High Class evőcsarnok sarkában kapok asztalt,
Kerek asztal, közel a kijárathoz.
A függöny mögött embereket vernek.
Kést és villát veszek, és úgy teszek,
Mintha nem tudnám,
Hogy itt ma kézzel esznek.
Kikacsintok.
Kikacsintok sajátjaimra,
Mintha a sajátjaim volnának még,
De már csak a magamfajták azok.
Kapaszkodom, olyanokat állítok,
Hogy történelmi szükségszerűség.
Nyelvi világom süllyed.
Nem esik jól az étel,
Pedig soha nem vertem embert.
Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!