Képzőművészeti kiállítás nyílik a csehszlovákiai magyar szövetkezeti mozgalom ismeretlen történetéről

A galántai Honismereti Múzeum idei első kiállítása az 1925 és 1945 között galántai központtal működő Hanza szövetkezeti mozgalom történetét, ideológiai és népművelési törekvéseit dolgozza fel. A kiállítás bár történelmi témával foglalkozik, mégsem a történeti kiállítások megszokott módszertanához igazodik: Nagy Csilla képzőművész és a kiállítás kurátora, Nagy Zsófia szoros együttműködésben végzett kutatómunkájának eredménye a Harmadik út. A Hanza hagyatéka című tárlat, amely elsősorban képzőművészeti alkotásokon, illetve eredeti dokumentumokon keresztül igyekszik bemutatni a két világháború között oly sikeres – és ellentmondásokkal teli –  mozgalom történetét.

A Hanza egyik legfontosabb célja az önszerveződés, az önsegélyezés, a saját lábakon álló stabil és szolidáris gazdasági környezet, egyfajta méltányos kapitalizmus elérése volt, azonban szinte ugyanekkora szerepet tulajdonítottak a népművelésnek is. Korán felismerték, hogy a helyi falusi társadalom felemeléséhez nem elég a gazdasági jólét, de szükség van a művelődés eszköztárára is. A mozgalom elsődleges célja az volt, hogy kiműveljen egy új, modern embertípust: a racionális és művelt parasztembert.

A művelt parasztban, illetve a keresztényszocialista eszmékben vélték látni a sikeres jövő zálogát: először csak a gazdasági kilábalást, a társadalmi egyenlőtlenségek enyhülését, majd idővel a nemzeti megújhodást is. A 20. század harmincas éveinek végére ez az ideológia azonban az antiszemitizmus erőteljes hordozója lett, ami a Hanza nyomtatott hagyatékából is visszaköszön. Végül a vészkorszak és a második világháború társadalomrombolása, majd az azt követő kommunista hatalomátvétel elsodorta a Hanza gazdasági, illetve a csehszlovákiai magyar közösségszervezés terén elért sikereit.

A kiállítás szándéka, hogy e mozgalomnak emléket állítson, ügyelve arra, hogy történetét kellőképpen árnyaltan mutassa be: belátva a Hanza valós sikereit, ugyanakkor hibáit és olykor bűneit is, hiszen mindkettő része volt a mozgalomnak.

A kiállítás március 30. és április 30. között lesz elérhető a galántai Honismereti Múzeumban, amely azonban a jelenlegi járványügyi intézkedések miatt nem látogatható. A tárlat anyagát ezért online teszik majd elérhetővé a hozzá kapcsolódó Facebook-eseményben, illetve a múzeum weboldalán.